Szabad Ferenc (festő)

Szabad Ferenc
Született	1882. január 7. Várpalota
Elhunyt	1951. október 11. (69 évesen) Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész pedagógus
Iskolái	Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1902–1906)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabad Ferenc (Várpalota, 1882. január 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1951. október 11.) festőművész, tanár.

Életútja

Szlabadnakovics Szabad Ignác csizmadia és Réh Emília fiaként született. A veszprémi piarista gimnáziumban tett érettségi vizsgát, rajztehetségét a veszprémi káptalan 200 koronás ösztöndíjjal jutalmazta. 1902 és 1906 között a budapesti Mintarajziskola és Rajztanárképzőn tanult, ahol mesterei Edvi Illés Aladár, Révész Imre, Székely Bertalan és Tardos Krenner Viktor voltak. 1906-ban rajztanári oklevelet nyert. Főiskolai tanulmányainak befejezése után leszolgálta önkéntes évét, majd Sopronban a Lahne-féle magángimnázium rajztanára lett. Egy évi itt működés után 1908-ban a karánsebesi állami főgimnázium, majd 1919-ben a budapesti Kemény Zsigmond reáliskola rajz- és mértantanára lett. Budapesten először 1920-ban állított ki a Nemzeti Szalonban. 1907–1908-ban mint a soproni Képzőművészek Egyesületének tagja részt vett az egyesület kiállításain, ezenkívül több vidéki városban állított ki szép sikerrel, így Karánsebesen is rendezett kollektív kiállítást. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített a 76-ik császári és királyi gyalogezrednél. 1914. augusztustól december 15-ig hadnagy, 1915. szeptembertől főhadnagy a szerb harctéren. Kragujevacról betegen került haza. 1916 májusától 1918 októberéig csapatszolgálatra alkalmatlanként szolgált. 1919 novemberében a megszálló oláhok kiutasították. Több hadi kitüntetés tulajdonosa. Főleg portréfestészettel foglalkozott, de otthonosan mozgott a festészet valamennyi ágában. Dolgozott olaj, pasztell és akvarellben és állandóan részt vett a Nemzeti Szalon és néha a magyar akvarellfestők tárlatain. Több oltárképet is festett: a visegrádi fiúnevelő-otthon részére szárnyasoltárképet, a pécsi leánygimnázium részére Árpád-házi Szent Erzsébetről készített nagyszabású kompozíciót. Megfestette több közéleti és társadalmi kiválóságunk arcképét is. Mint pedagógus a rajztanítás terén elismert szaktekintély, mint ilyen felsőbb elismerésben is részesült. Halálát szívbénulás, szívizomelfajulás okozta. Felesége Pfeifer Alojzia volt.

Források

• Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930) 1016. old.
• Magyar katolikus lexikon

További információk

• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.