Sven Sakkov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sven Sakkov
Született1971. szeptember 14. (52 éves)[1]
Tartu[1]
Állampolgárságaészt
SzüleiHelmi Sakkov
Elmar-Oskar Sakkov
Foglalkozása
Tisztségeészt nagykövet Finnországban (2020. október 22. – )
IskoláiTartui Egyetem
KitüntetéseiFehér Csillag érdemrend IV. osztálya
SablonWikidataSegítség

Sven Sakkov (Tartu, 1971. szeptember 14.) észt diplomata és hivatalnok. 2015–2017 között az NATO tallinni Kibervédelmi Kiválósági Központjának (CCDCOE) a parancsnoka volt. 2017. szeptember 1-jétől 2020-ig az észt Nemzetközi Biztonsági és Védelmi Központ kutatóintézet igazgatója volt. 2020-tól Észtország finnországi nagykövete.

Élete és szakmai karrierje[szerkesztés]

Tartuban született. Apja Elmar-Oskar Sakkov fizikus, anyja Helmi Sakkov építész. A Tartui Egyetemen tanult történelmet, majd Cambridge-i Egyetemen szerzett mester fokozatot nemzetközi kapcsolatok szakon. Később tanult a brit Royal Defence College-ben, az Egyesült Államokban a St. Lawrence Egyetemen, valamint a németországi Marshall Centre-ben. Részt vett több külföldi katonai akadémia képzésein is.

1995–1996 között az észt elnök mellett működő nemzetbiztonsági és védelmi tanácsadó testület tagja volt. 1997-től 1998-ig az Észt Védelmi Minisztérium Nemzetközi Főosztályát vezette. 1998-tól 2001-ig Észtország brüsszeli NATO-képviseletének munkatársa volt, majd 200–2002 között az Észt Védelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztályának helyettes vezetője, 2004-től 2004-ig vezetője volt. 2006–2008 között Észtország washingtoni nagykövetségének katonai attaséja. Hazatérése után, 2008. április 1-jén kinevezték az Észt Védelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkárává. E poszton a védelmi tervezést, a nemzetközi együttműködést és az EU-val, valamint a NATO-val történő védelmi együttműködést koordinálta. 2015. szeptember 1-jétől a NATO Tallinnban működő Kibervédelmi Kiválósági Központjának (CCDCOE) a vezetőjévé nevezték ki.[2] Ezt a posztot 2017. szeptember 1-jéig töltötte be, ekkor a tallinni székhelyű Nemzetközi Biztonsági és Védelmi Központ (RKK) biztonságpolitikai kutatóintézet igazgatója lett. 2020. október 22-től Észtország nagykövete Finnországban.[3]

Magánélete[szerkesztés]

Nős, egy lánya és egy fia van.

Kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]