Stuart Erzsébet cseh királyné
| Stuart Erzsébet cseh királyné | |
| Skóciai Erzsébet Angliai Erzsébet | |
 | |
| Ragadványneve | Téli királyné |
| Koronázása | Prága 1619. november 7. |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Stuart-ház |
| Született | 1596. augusztus 19.[1][2][3][4][5] Fife[6][7] |
| Elhunyt | 1662. február 13. (65 évesen)[1][2][3][4][5] London |
| Nyughelye | Henry VII Chapel |
| Édesapja | I. Jakab angol király |
| Édesanyja | Dániai Anna |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | V. Frigyes pfalzi választófejedelem |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stuart Erzsébet cseh királyné témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stuart Erzsébet (Fife, Skót Királyság, 1596. augusztus 19. – London, Angol Királyság, 1662. február 13.), ragadványneve: Téli királyné, születésétől kezdve skót és hétéves korától angol királyi hercegnő, házasságkötésétől kezdve rajnai palotagrófné és pfalzi választófejedelemné, férje királlyá választását követően cseh királyné a férje trónfosztásaiig. Nevét I. Erzsébet angol királynő tiszteletére kapta. 1714-től tőle származnak az angol és skót (brit) királyok egészen napjainkig.
Testvérei
Erzsébetnek egy bátyja, három húga és két öccse született még:
- Henrik Frigyes
- Margit
- Károly
- Róbert
- Mária
- Zsófia
Élete
Erzsébet skót és angol királyi hercegnő VI. Jakab skót király (1603-tól I. Jakab néven angol király) és Oldenburgi Anna dán és norvég királyi hercegnő második gyermekeként és első leányaként, 1596. augusztus 19-én, a Fife szigetén fekvő Falkland Palotában, Skóciában született. Apai nagyszülei: Stuart Henrik (Darnley ura) és I. Mária skót királynő. Anyai nagyszülei: II. Frigyes dán és norvég király és Mecklenburg-Güstrow Zsófia hercegnő
1596. november 28-án keresztelték meg, a Holyrood-palota királyi kápolnájában, nevét I. Erzsébet angol királynő tiszteletére kapta, és élete első néhány évét a Linlithgow-palotában töltötte, mely a skót királyi rezidenciák között az egyik leggyönyörűbb volt akkoriban. Erzsébet nem volt olyan szoros testvéri viszonyban legidősebb húgával, Margittal, egyetlen bátyjával, Henrikkel azonban remekül kijött. 1603 márciusában I. Erzsébet angol királynő elhunyt, de előtte még Erzsébet hercegnő apját, VI. Jakabot nevezte meg trónja örököseként, így hát a király Skócia után megkapta az angol és az ír trónt is. 1603. július 25-én koronázták meg Jakabot és feleségét Angliában.
A hercegnő igen széleskörű oktatásban részesült, már korai éveitől kezdve, ami magába foglalta a természettudományokat, a teológiát, az idegen nyelveket, a földrajzot, a történelmet, a táncot és a zenét is. 12 éves korára már folyékonyan megtanult franciául, s később a férjével is gyakran ezen a nyelven társalgott. Kiváló lovas volt és igen járatos a protestáns felekezetek téziseiben is. A felcseperedő Erzsébet Európa-szerte igen vonzó partinak számított, s számos arisztokrata akadt számára lehetséges férjjelöltként, például Gusztáv Adolf leendő svéd király, Frigyes Ulrik braunschweig–wolfenbütteli fejedelem, Nassaui Móric orániai herceg, Henry Howard (Northampton 1. grófja), Theopilus Howard (Suffolk későbbi 2. grófja), Ottó hessei herceg, és Viktor Amádé piemonti herceg.
Jegyzetek
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 24.)
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 13.)
Források
| Előző Habsburg Anna |
Cseh királyné  1619 – 1620 |
Következő Gonzaga Eleonóra |
