Soltész-zsomboly

Soltész-zsomboly
Hossz	18 m
Mélység	15 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	15 m
Tengerszint feletti magasság	508 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-28
Elhelyezkedése
Soltész-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 34″, k. h. 20° 42′ 46″48.55942, 20.71272

A Soltész-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától északra, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, körülbelül 900 méterre, a Vecsem-bükk csúcstól délnyugatra, a Nagy-Kopasz-galy északi tövében, fokozottan védett területen, erdőben, töbör északi peremén, sziklakibúvásban nyílik. A Magfától (ez egy hatalmas bükk, talán a környék legidősebb fája, amely a dózerút mellett található és jelölik turistatérképek) egy kicsit a Szabó-pallagi vadászház felé haladva az út bal, délnyugati oldalán, beérve az erdőbe már messziről látható nagy 5,5×6,4 méteres természetes jellegű, négyzet alakú, függőleges tengelyirányú bejárata. Helyét jelöli néhány turistatérkép a barlang nevének feltüntetése nélkül. A Soltész-zsombolytól nem messze, délnyugatra helyezkedik el az Iker-zsomboly.

Nagy átmérőjű zsomboly. Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett. A 18 méter hosszú és 15 méter mély zsomboly 12 méter mélységig járható. Legnagyobb vízszintes kiterjedése 10 méter. A tág bejárati zsombolyaknának, amely egy szakadékdolina, keleti oldalán könnyen le lehet mászni és innen a mélyponton lévő kis ácsolt aknában lehet tovább haladni. Egy kis lebújás után cseppköves fülkébe lehet jutni, amelyben több ember elfér, de a régi térképeken jelölt végpontot az odavezető járatban kialakított ácsolat teljes összedőlése miatt nem lehet elérni. A lezáratlan barlang bejárásához engedély szükséges. Kötéltechnikai eszközök alkalmazásával járható, mert biztosító kötél kell a lejutáshoz és kimászáshoz.

Alsó szakaszán van egy repedés lefelé, amely további részek feltárásával biztat.

Előfordul irodalmában Három lány-barlang (Hegedűs 1979), Három-lány-barlang (Angelus 2003), Három lány-zsomboly (Kordos 1984), Három-lány-zsomboly (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), Három tány-zsomboly (Vlk 2019), S-19 (Kósa 1992), Soltész-lik (Kordos 1984), Soltészlik-zsomboly (Bajomi 1977), Soltész-luka (Hegedűs, Csernavölgyi, Molnár 1977), Soltész-lyuka (Bertalan 1976), Soltészlyuka (Kósa 1969), Soltész lyuka-zsomboly (Kósa 1992) és Soltész-lyuka-zsomboly (Vlk 2019) neveken és jelzettel is. 1971-ben volt először Soltész-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

Régóta ismert barlang. 1969 nyarán a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport felmérést és kiegészítő mérést végzett a zsombolyban. 1971-ben a csoport felmérte a barlangot és készítette el térképét. 1975 márciusában a KPVDSZ VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport négy tagja, Berkesi J., Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Marek E. mérték fel, valamint a felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztett hosszmetszet térképet és alaprajz térképet.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy Bódvaszilason, a Szabó-pallagi vadászháztól délkeletre, az út nyugati oldalán található. Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977-ben kitöltött és 1973. júniusi terepbejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint alaprajzi hossza 6 méter, hossza a valóságban 18 méter, vízszintes kiterjedése 6 méter és függőleges kiterjedése 15 méter. A körülbelül 485 méter tengerszint feletti magasságban nyíló nedves zsombolyban beleesett állatok, kutya, őz, nyúl, szarvas csontjai vannak. Cseppkő figyelhető meg benne.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Soltészlik-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Soltészlik Shaft a barlang neve. 1978-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport készített fényképet, amelyen a barlang látható. A fénykép bekerült az éves csoportjelentésbe. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Soltész-zsomboly néven Soltész-lyuka és Három lány-zsomboly névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve. Ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között.

Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelentek az 1975-ben készült térképek és az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye. Több adattal együtt fel van tüntetve három irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 12 méter mély Soltész-zsomboly a 41. legmélyebb.

2003 júniusában Angelus Béla rajzolt alaprajz térképet és hosszmetszet térképet, amelyek 1:100 méretarányban készültek. A 2003. szeptemberben írt barlang nyilvántartólapon az olvasható, hogy a Három-lány-barlang név a bejárat melletti fába van vésve. A szabadon látogatható vázlatosan felmért barlang 17,2 méter hosszú, 13 méter függőleges kiterjedésű, 13 méter mély és 8 méter vízszintes kiterjedésű. Ujjbegykarr és borsókő figyelhető meg benne. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 12 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között.

2016-ban Ctirad Piskač, Mojmír Záviška és Jáchym Piskač mérték fel és a felmérés alapján ebben az évben Ctirad Piskač és Luděk Vlk rajzoltak hosszmetszet térképet. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2016-os hosszmetszet térkép. A könyvben az olvasható, hogy ismeretlen hosszú, 15 méter mély és 508 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett a könyvben egy fénykép, amelyen a barlangbejárat látható. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található egy hosszmetszet térkép, amelynek készítője és készítési ideje ismeretlen.

Irodalom

• Angelus Béla: Soltész-zsomboly nyilvántartólap. Kézirat, 2003. szeptember. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bajomi Dániel: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1971. évi zsombolykutató táboráról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 6. füz. 15. old.
• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 31. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Hegedűs Gyula: A Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1978. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1979. január 26. 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. Az elülső borító belső oldala. ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 80., 276., 283. old.
• Kósa Attila: A Budapesti Vörös Meteor Központi Barlangkutató Csoport zsombolykutatói... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 7. füz. 2. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 22., 79. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 221., 222. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Soltész-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás
• Soltész-zsomboly