Skublics Imre
Skublics Imre | |
Született | 1771. november 9. Besenyő, Zala vármegye |
Elhunyt | 1830. szeptember 26. Besenyő, Zala vármegye (58 évesen) |
Nemzetisége | magyar |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Besenyői és velikei Skublics Imre Márton (Besenyő, Zala vármegye, 1771. november 9. - Besenyő, Zala vármegye, 1830. szeptember 26.) jogász, ügyvéd, zalai földbirtokos, Zala vármegye főjegyzője, táblabíró, költő.[1]
Élete
A nemesi származású besenyői és velikei Skublics család sarja. Édesapja, besenyői és velikei Skublics János (1738-1808), táblabíró, édesanyja a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Erzsébet (1739-1781) volt. Apai nagyszülei besenyői és velikei Skublics Sándor (1695-1754) és lukafalvi Szarka Anna (1711-1789) voltak. Anyai nagyszülei zalalövői Csapody Ferenc (1689-1762) és szentviszlói Deseő Mária (†1756) voltak. Skublics Imre testvérei: báró Gerliczy Mihály (1774-1854) felesége, Skublics Paulina (1777-1848); Skublics Angéla (1775-1839), akinek a férje boldogfai Farkas János (1774-1847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja; és Skublics Sándor (1773-1830), táblabíró, aki elhagyta Zalát és a Nyitra vármegyei Veszelére költözött el.[2]
Skublics Imre 1787 és 1792 között ismerkedett meg Kisfaludy Sándorral a győri bencés gimnáziumban, ahova mindketten jártak. Később, együtt végezték el a pozsonyi jogakadémiát is.[3] Skublics Imre gyermekkori jó barátja volt mezőszegedi Szegedy Rózának, és tulajdonképpen a kisasszony rajta keresztül ismerte meg a jövendőbeli férjét, Kisfaludy Sándort.[4]
Tanulmányai befejezése után, a 25 éves ifjú ügyvéd, 1796. október 18.-a és 1798. szeptember 17.-e között a vármegye másodalügyésze lett, majd 1798. szeptember 17.-e és 1800. május 12.-e között Zala első alügyészévé választották meg.[5] 1800. május 12.-étől 1801. április 28.-áig a vármegye első aljegyzője eltt, majd 1801. december 10.-e és 1810. május 7.-e között Zala vármegye főjegyzője volt.[6] A főjegyzői tisztség betöltése alatt, Skublics Imre először 1805. október 17.-e és 1805. november 7.-e között volt a vármegye országgyűlési követe, majd később ismét 1808. augusztus 28.-a és 1808. november 5.-e között.[7]
A több nyelven beszélő igen művelt Skublics Imre édesapjától, és gróf németújvári Batthyány Ferenc hagyatékából örökölt házi könyvtárát irodalmár barátainak köszönhetően fejlesztette tovább. 1828 novemberében kelt végrendeletében külön rendelkezett a nagy könyvtár sorsáról. Mivel Skublics Imre sose házasodott meg és nem volt gyermeke, 1830-ban bekövetkezett halála után unokatestvéréhez, a Zalaszentbalázson élő Skublics Károly táblabíróhoz került a könyvtár, aki ezt egy évvel később adományozta a vármegyének.
1830. szeptember 26.-án hunyt el nőtlen és leszármazottak nélkül.
Jegyzetek
- ↑ familysearc.org Skublics Imre keresztelő lapja
- ↑ Zalamegyei Ujság, 1930. október-december (13. évfolyam, 241-294. szám)1930-12-25 / 294. szám
- ↑ ZML.HU A SKUBLICS-KÖNYVTÁR RÖVID TÖRTÉNETE. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.)
- ↑ Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)1972 / 5. szám. TANULMÁNY. Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) 270. o.
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) 256. o.
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000) 243. o.