Simone Weil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simone Weil
1930 körül
1930 körül
Született1909. február 3.
Párizs
Elhunyt1943. augusztus 24. (34 évesen)
Ashford, Kent
Álneve
  • Émile Novis
  • S. Galois
Állampolgárságafrancia[1]
Foglalkozásaírónő, filozófus
Iskolái
Halál okagümőkór
SírhelyeBybrook Cemetery[2][3]

Simone Weil aláírása
Simone Weil aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Simone Weil témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Simone Weil (néhol Weill) (Párizs, 1909. február 3.Ashford, Kent, 1943. augusztus 24.) francia írónő, aktivista, filozófus és misztikus. Mottója: „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."

Élete[szerkesztés]

Simone Weil

Bernard Weil elzászi orvos és az orosz-belga Selma Reinherz agnosztikus zsidó szülők gyermekeként Párizsban világi neveltetésben részesült. Fivére André elismert matematikus lett. A líceumban Alain tanítványa volt. Az École normale supérieure-ben tanult filozófiát, azután (1931-ben) középiskolai tanár volt a francia Provence-ban.

Ezekben az években – egy ideig a Renault-gyár munkásaként dolgozott – és a spanyol polgárháborúban való rövid részvételéig (ahol az Anarcho-Szindikalisták oldalán harcolt) politikailag aktív volt. 1936-tól vallási kérdéseket helyezett előtérbe. 1941 nyarán ismerkedett meg Perrin domonkos atyával.[4] Ettől kezdve közeledett a katolicizmushoz, és röviddel halála előtt – pap hiányában – barátnője megkeresztelte.[5] Egész életében sokszor elviselhetetlenségig fokozódó fejfájástól szenvedett.

Franciaország német megszállása miatt először Marseille-be, 1942-ben az USA-ba, végül Angliába menekült, ahol Charles de Gaulle felszabadítási frontjának tagja lett. Szívelégtelenség és tuberkulózis okozta a halálát, miután maga is gyakorlatilag halálvágyó volt. Majdnem minden művét posztumusz adták ki, többek között Albert Camus az Espoir könyvsorozatot.

Munkái[szerkesztés]

  • Schwerkraft und Gnade [La pesanteur et la grâce] Kegyelem és nehézkedés. Fordította: Pilinszky János
  • Das Unglück und die Gottesliebe [Attente de Dieu]. Fordította: Friedhelm Kemp, München, 1953
  • Die Einwurzelung, Einführung in die Pflichten dem menschlichen Wesen gegenüber (L´Enracinement).
  • Cahiers/Aufzeichnungen. Jegyzetfüzet. Fordította: Bárdos László, Jelenits István
  • Gedichte. Történetek. Fordította: Bende József, Budapest : Vigilia, 1998. * Unterdrückung und Freiheit. Politische Schriften. (Aufsätze) Roger&Bernhard/Zweitausendeins,
  • Œuvres complètes. Összes művei. Magyarul Ami személyes és ami szent címmel válogatás jelent meg, fordította: Pilinszky János, Reisinger János, Szedő Dénes Mihály. Megjelenés: Vigilia, Kossuth, Budapest, 1983

Magyarul[szerkesztés]

  • Ami személyes, és ami szent. Válogatott írások; ford. Pilinszky János, Reisinger János, Szedő Dénes; vál., bev., jegyz., bibliográfia Reisinger János; Vigilia, Bp., 1983 (Vigilia-könyvek)
  • Jegyzetfüzet; ford. Bárdos László, Jelenits István; Új Mandátum, Bp., 1993 (Emberhalász könyvek)
  • Kegyelem és nehézkedés; ford. Pilinszky János, szöveggond., jegyz. Bende József és Hafner Zoltán, utószó Hafner Zoltán; Vigilia, Bp., 1994 (XX. századi keresztény gondolkodók)
  • Jegyzetfüzet II.; ford. Bárdos László, Jelenits István; Hatodik Síp Alapítvány–Új Mandátum, Bp., 1994 (Emberhalász könyvek)
  • Szerencsétlenség és istenszeretet. Válogatott írások; vál., ford., előszó, jegyz. Bende József; Vigilia, Bp., 1998 (XX. századi keresztény gondolkodók)
  • Ami személyes, és ami szent. Válogatott írások; vál., bev., jegyz. bibliográfia Reisinger János, ford. Pilinszky János, Reisinger János, Szedő Dénes, jegyz. kieg. Bende József; 2. jav. kiad.; Vigilia, Bp., 1998
  • Begyökerezettség. Előhang az emberi lénnyel szembeni kötelességek nyilatkozatához; ford., jegyz. Gutbrod Gizella; Gondolat, Bp., 2012
  • Simone Weil. Pilinszky János fordításai és cikkei; szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Bende József; Vigilia, Bp., 2022

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. LIBRIS, 2012. szeptember 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 19.)
  3. Bybrook Cemetery
  4. Simone Weil misztikus. Távlatok. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  5. Ashfordba utazása előtt londoni betegszobájában történt keresztelésről ír 1989-ben Georges Hourdin életrajzában (Simone Weil), amelyben közzéteszi Pater Perrin atya és Simone Deitz levélváltását, Simone Weillel kapcsolatban, aki röviddel halála előtt továbbutazott, bár erről további bizonyítékot nem találunk.

Források[szerkesztés]

  • Jacques Cabaud: Simone Weil. Logik der Liebe. Freiburg-München, 1968
  • Heinz-Robert Schlette, André Devaux (kiadó): Simone Weil: Philosophie, Religion, Politik, Frankfurt am Main, 1985 ISBN 3-7820-0522-8
  • Simone Petrement: Das Leben der Simone Weil. Universitätsverlag, Lipcse, 2004 ISBN 3-936522-84-7
  • Heinz Abosch: Simone Weil: eine Einführung. Panorama, Wiesbaden, 2005 (Große Denker) ISBN 3-926642-66-1 korábbi, júniusi kiadás ISBN 3-88506-858-3)
  • Walter Buder: Mystik – Ereignis radikaler Menschlichkeit? Ein theologischer Versuch anhand Simone Weils Leben und Werk. Österreichischer Kulturverlag, Thaur, 1990 ISBN 3-85395-132-5
  • Charles Jacquier (kiadó): Lebenserfahrung und Geistesarbeit. Simone Weil und der Anarchismus, Verlag Graswurzelrevolution, Nettersheim, 2006 ISBN 3-939045-04-7

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simone Weil című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simone Weil című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]