Schuster Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen OsvátA (vitalap | szerkesztései) 2019. január 15., 11:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Schuster Henrik
Született1853. november 10.
Arad
Elhunyt1925. december 22. (72 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos
SablonWikidataSegítség

Schuster Henrik (Arad, 1853. november 10.Budapest, Erzsébetváros, 1925. december 22.)[1] orvosdoktor, gyakorló orvos Aradon.

Életútja

Dr. Schuster Illés és Stern Amália fia. Gimnáziumi tanulmányait ugyanott, az egyetemet pedig Bécsben végezte; 23 éves korában az összes orvosi tudományokból nyert orvosdoktori oklevelet. 1876-ban leszolgálta önkéntesi évét és főorvosnak neveztetett ki a tartalékba. 1877-ben Billrothot és Dittlt hallgatta, azok mellett segédkezvén. 1877 tavaszán tanulmányai és tapasztalatai gazdagítása végett Németországba utazott és meglátogatta a prágai, lipcsei, hallei és berlini egyetemet. 1878-ban újra útra kelt, ekkor bejárta Hallet, Berlint, Hamburgot, Kielt, Lüttichet, Londont és Párizst. Hazajövet önkéntesen ajánlkozott a bosnyák hadjáratban való részvételre; onnét visszatérve a prágai egyetemen dr. Guttenbauer műtőorvos mellett segédkezett. Ezután gyakorló orvos volt Aradon. Megépítteti Arad város csatornázását és vízvezetékét, számos más közüzem felépítéséhez ő adta meg a lendületet és a közigazgatási bizottságban oly hatékony propagatív munkát fejtett ki. Arad szabad királyi város törvényhatósági bizottsági tagjaként, az Aradi Takarék pénztár és az Aradi Vízművek igazgatósági tagjaként tevékenykedett. Felesége Breuer Terézia volt.

Cikke az Embriologische Zeittungban (1877. Zur Entwicklung des Hüft- und Kniegelenkes); nevezetesebb értekezései: Die Nervengeschwülste; Der Knochenkrebs. Histologiai-microscopi (szövettani) tanulmányokkal is foglalkozott. Az 1873-ban Aradon is pusztított cholera-járványról a hivatalos «Észleletek»-hez a táblás kimutatásokat ő szerkesztette.

Munkái

  • Über tetanus. Traumaticus. Pragae, 1881.
  • Über die Wirkung der Gifte, speciell des Curare auf das Muskel- und Nervensystem nach Durchschneidung des Rückenmarkes. U. ott, 1881. (Mayer orvostanárral együtt).

Jegyzetek

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1693/1925. folyószáma alatt.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Pesti Napló, 1925. december 23.
  • Budapesti Hírlap, 1925. december 24.

További információk

  • Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 83. l.