Schubert Ernő (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schubert Ernő
Született1903. december 17.[1][2]
Bacsfa
Elhunyt1960. október 15. (56 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
  • textiltervező
  • bútortervező
  • grafikusművész
IskoláiMagyar Képzőművészeti Egyetem (1924–)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1956)
SírhelyeFarkasréti temető (39-1-57)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Schubert Ernő (Bácsfa, 1903. december 17.Budapest, 1960. október 15.[5]) magyar festő, grafikus, textil- és bútortervező. A Iparművészeti Főiskola egykori rektora (1948-1952).

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Tanulmányait Fényes Adolfnál kezdte. 1924-től tanult a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Réti István és Csók István volt a mestere. Az 1920-as évek végén csatlakozott az emigrációból hazatérő Kassák Lajos folyóirata, a Munka köré szerveződő fiatalok csoportjához. Avantgárd művészeti elképzelései miatt többedmagával; Kepes Györggyel, Korniss Dezsővel, Trauner Sándorral együtt kizárták a főiskoláról.

Munkássága[szerkesztés]

Festészetére elsősorban a francia kubizmus, Picasso, Braque művei hatottak. 1932-ben volt absztrakt művészeti kiállítása a Tamás Galériában. Az 1930-as évek közepétől keveset festett, helyette főként textil- és bútortervezéssel, lakberendezéssel foglalkozott. Iparművészeti tevékenységét elsősorban a Bauhaus, valamint a magyar népművészet formavilága inspirálta. A harmincas évek második felétől gyakori látogatója volt a szentendrei művésztelepnek, amelynek 1946-ban rendes tagja lett és nagy szerepet játszott a Régi művésztelep átszervezésében. 1945 után túlnyomórészt szervezői tevékenységet fejtett ki, a Kommunista Párt rendezvényeit szolgáló dekorációs vállalatot alapított és vezetett. 1948-1952-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola igazgatója, majd haláláig ott tanított. Emlékkiállítását 1978-ban rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában, majd 1986-ban a Szentendrei művésztelep galériájában.

Művei[szerkesztés]

  • Külváros: szobabelső nyitott ablakkal (Év nélkül) (Olaj, vászon, 100 x 80 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Utcarészlet (Év nélkül) (Olaj, vászon, 40 x 68 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)

Társasági tagság[szerkesztés]

Díja[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. PIM.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1  
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8