Schiedam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schiedam
Stadhuis Schiedam.jpg
Schiedam, régi városháza
Schiedam címere
Schiedam címere
Schiedam zászlaja
Schiedam zászlaja
Közigazgatás
Ország  Hollandia
Tartomány Dél-Holland
Népesség
Teljes népesség 75 565 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 18,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schiedam  (Hollandia)
Schiedam
Schiedam
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 51° 55′, k. h. 4° 23′Koordináták: é. sz. 51° 55′, k. h. 4° 23′
Schiedam weboldala

Schiedam holland város és közigazgatási egység (község, gemeente) Dél-Holland tartományban. Rotterdam és Vlaardingen között terül el, eredetileg a Schie folyó partján, majd később a Maas új medrét (Nieuwe Maas) is itt alakították ki. Bár közigazgatásilag önálló, gyakorlatilag a rotterdami agglomerátum és a kikötőrendszer része, 75000 lakosának jelentős része rotterdami vállalatoknál dolgozik. A rotterdami metró három járata is megáll Schiedam központjában. A város leginkább a jeneverről (a gin elődjéről), a történelmi belvárosról és a világ legmagasabb szélmalmairól ismert.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schiedam hasonlóképpen jött létre, mint a szomszédos Rotterdam vagy a távolabbi Amszterdam: a helyi folyó – ezúttal a Schie – torkolatánál a környékbeli parasztok összefogásával gátat építettek, hogy megakadályozzák a sós tengeri víz felhatolását a vihardagályok idején, és megvédjék polderjeiket. Korabeli okiratok szerint 1247-ben a gát és a polder keleti része Aleid van Holland birtokába került a Jan van Avesnes-szel kötött házassága révén, jegyajándék gyanánt.

A gát kereskedelmet vonzott a környékre, itt rakták át Delftbe, Leidenbe és Haarlembe szálíltandó áruk egy részét. Schiedam már 1275-ben városi jogokat kapott nevezett Aleid van Holland-tól, aki II. Vilmos holland gróf nővére volt. Az úrnő kastélyt is építtetett. Az ehhez tartozó öregtorony maradványai még ma is láthatók Schiedam központjában.

Schiedam hamarosan erős konkurenciát is kapott: már 1340-ben Rotterdam és Delft összefogása elterelte a kereskedelem egy részét. A 15. században egy helyi szent, Schiedami Liduina tisztelete tette nevezetessé a várost. A heringhalászat fellendülése kedvezően érintette a helyi gazdaságot. 1428-ban tűzvész pusztította el a település nagy részét.

A 18. század volt Schiedam aranykora. A Framnciaországból származó szeszesital-import megszűnése nyomán fellendül Schiedam jenever-termelése. Tucatnyi szeszfőzde jött létre a városban, amelyek hamarosan világszerte exportálták a borókás gabonapárlatot. Ekkor kapta a város a Fekete Názáret „becenevet”. A szeszgyártás fellendülése ugyanis rengeteg káros mellékhatással is járt. A szénnel fűtött lepárlók és üvegpalack-gyárak szennyezték a város levegőjét, ösztönözték az alkoholizmust. A nyitott szennyvíz-csatornák kolerajárványokat okoztak. A városba özönlő munkaerőt nyomortelepeken szállásolták el. A korban adott olyan utcanevek, mint az „Elégetett örökség utcája” jól illusztrálják a korabeli hangulatot.

Ez az iparág a nyomornegyedekkel együtt már régen eltűnt a városból, ottmaradt viszont a híres korabeli szélmalmok közül jó néhány.

A 20. században a városban a jelentős hajógyártás volt, de később ez az iparág is eltűnt. Ma a alkosság nagy része ingázik, főleg Rotterdamba jár dolgozni. Emellett fejlődött a turizmus, a történelmi belváros egyre több érdeklődőt vonz. ==Nevezetességei== A város 18. és 19. századi tizenhét szélmalmából öt maradt fenn máig (De Noord, Walvisch, Drie Koornbloemen, Nieuwe Palmboom és a Vrijheid). Ezeket mind a jenever-gyártás számára őröltek. A városi környezet miatt kellett magasra építeni őket, hogy a tengeri szél elérhesse vitorláikat. Így lettek, mintegy 30 méteres magasságukkal, a világ legmagasabb hagyományos szélmalmai.[2] Alsó részükben raktárak helyezkedtek el.

A fennmaradt malmok a város fontos turisztikai látványosságai. Közülük a Nieuwe Palmboom nevezetűben jenever-múzeum található, és a tetejére is fel lehet menni, ahonnan pompás kilátás nyílik.

2006-ra egy vállalat reklámcélokból építtetett a régi stílusban még egy szélmalmot (neve Noletmolen), ami azonban nem őröl, hanem elektromos energiát termel. 41,82 méteres magasságával jelenleg ez a legmagasabb hagyományos szélmalom a világon. 2009-ben megkezdték a De Kameel nevű régi malom műemléki felújítását is.

2006-ban nyitották meg a teljesen felújított a városi múzeumot.

Malmok Schiedamban (De Vrijheid és De Noord a háttérben)

Helyi önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schiedam községi tanácsának (gemeenteraad) 35 képviselője van. Pártok szerinti megoszlásuk 1994 óta a következő:

Helyi képviselők
Párt 1994 1998 2002 2006 2010
PvdA (szociáldemokrata) 9 11 7 13 9
CDA (kereszténydemokrata) 6 5 6 5 4
VVD (jobbközép liberális) 5 7 5 4 5
GroenLinks (baloldali zöld) 3 3 3 2 2
D66 (baloldali liberális) 6 2 1 1 4
SP (baloldali szocialista) - 3 2 5 2
Leefb Schiedam (helyi) - - 7 3 3
Gemeente Belangen Schiedam (helyi) 2 2 3 1 1
Algemeen Ouderen Verbond (nyugdíjasok) - 1 1 1 2
Centrum Democraten 4 1 - - -
Trots op Nederland (Büszke hollandok) - - - - 2
Progressief Schiedam (Haladó Schiedam) - - - - 1
Totaal 35 35 35 35 35

A polgármester 2006 óta Wilma Verver-Aartsen (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie – VVD).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Holland Statisztikai Hivatal (holland nyelven), 2010. június 4. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  2. Schiedam honlapja - malmok (holland nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 20.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wit, Annette de. Leven, werken en geloven in zeevarende gemeenschappen. Schiedam, Maassluis en Ter Heijde in de zeventiende eeuw. Schiedam, Maassluis en Ter Heijde in de zeventiende eeuw (Élet, munka és szerelem a tengerész-településeken. Schiedam, Maassluis és Ter Heijde a 17. században) (holland nyelven). Amsterdam: Aksant, 375. o. ISBN 9789052603063 (2008) 

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schiedam témájú médiaállományokat.