II. Vilmos holland gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilmos
William II of Holland.jpg
Vilmos királyi pecsétje

Német király
Uralkodási ideje
1247. október 3.[1]1256. január 28.

1252. március 25-én újraválasztva[1]
1254-ig ellenkirályként
Koronázása Aacheni dóm
1248. november 1.[1]
Elődje IV. Konrád
Utódja Richárd és Alfonz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Holland-ház
Született 1228. februárja
Leyden[1]
Elhunyt 1256. január 28. (27 évesen)
Hoogwoud
Nyughelye Middelburg
Édesapja IV. Flórián holland gróf
Édesanyja Brabanti Matild

Holland Vilmos (németül Wilhelm von Holland), (1228. februárja1256. január 28.[1]), Holland és Zeeland grófja 1234-től (II. Vilmos néven), német ellenkirály 1247-től, király 1254-től haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Flórián gróf és Brabanti Matilda fiaként látta meg a napvilágot.[1] Amikor édesapja halálos sebet kapott a Cobie-i viadalon, Vilmos mindössze hét éves volt. Nagybátyjai, Vilmos és Ottó, voltak a gyámjai 1239-ig.

Ellenkirállyá választása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Raspe Henrik halála után a rajnai érsekek (Mainz, Köln, Trier), valamint az észak-rajna-vesztfáliai területek birtokosai választották meg ellenkirállyá 1247-ben.[1] Hosszabb ostrom után elfoglalta Aachent, itt meg is koronázták 1248. november 1-jén.[1] 1249-ben elismerte őt Lotaringia és Karintia is, de a birodalom északi és keleti felében nem igazán talált támogatókra.[1] Csak II. Frigyes halála és IV. Konrád Itáliába vonulása után került előtérbe személye.[1]

1251 húsvétján IV. Ince pápa is elismerte, 1252-ben kötött házassága révén a még mindig elég hatalmas Welfekkel került rokonságba: felségül vette Erzsébet braunschweigi hercegnőt (1235–1266), I. Ottó braunschweig–lüneburgi herceg leányát.[1] Ez újabb befolyásos támogatókat jelentett ügyének.[1] 1252. március 25-én formálisan újraválasztották német királynak.[1]

Ennek ellenére, bár Vilmos "nem volt híján bátor és lovagias tulajdonságoknak… uralma soha sem terjedt túl a Rajna parti országokon.".

Egyeduralkodó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Konrád 1254-es halálát követően a hosszas háborúskodásba belefáradt, viszont a Hohenstaufoknak hű rajnai városok is átálltak az ő oldalára.[2]

Otthoni harcok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazájában ezalatt Vilmos a flamandok ellen harcolt Zeelandért. (Német királyként) megtette magát Zeeland grófjának. 1253 júliusában legyőzte a flamand sereget Westkapellenél, amit egy év múlva fegyverszünet követett. Flamand ellenes politikája megrontotta a viszonyát Franciaországgal.

1254 májusában vereséget mért a tartományával szomszédos frízekre.[3] Épített néhány megerősített kastélyt Heemskerkben és Haarlemben és utakat, a frízek elleni háború során.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1256 elején újabb hadjáratot indított a frízek ellen.[3] A Hoogwoud közeli csatában január 28-án, Vilmos megpróbált átkelni egy befagyott tavon[forrás?], de a lova alatt beszakadt a jég.[3] Ebben a védtelen pozícióban a frízek agyonverték[3], testét pedig titokban temették el, egy ház padlója alá. Maradványait fia, V. Flórián, ravatalozta fel huszonhat évvel később (1282), aki csak két éves volt, amikor követte édesapját a trónon. Vilmost ez után Middelburgban temették el. Melis Stoke, V. Flórián írnoka jegyezte le Vilmos halálát.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, Mæcenas, Budapest, 1998, ISBN 963-9025-66-6, 91. oldal
  2. Weiszhár, 91–92. oldal
  3. ^ a b c d Weiszhár, 92. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
IV. Flórián
Holland grófja
12341256
Counts of Holland Arms.svg
Következő uralkodó:
V. Flórián
Előző uralkodó:
IV. Konrád
Német király
12501254
Német-római császár

A német-római császári korona
Következő uralkodó:
Alfonz, Richárd