Sankt Andrä-Höch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Jávori István (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. június 23., 10:47-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Fordítás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Sankt Andrä-Höch
A Szt. András-templom tornya
A Szt. András-templom tornya
Sankt Andrä-Höch címere
Sankt Andrä-Höch címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8444, 8441, 8442, 8443, 8505, 8521, 8522
Körzethívószám03456, 03457, 03185
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség1731 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság356 m
Terület20,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 33″, k. h. 15° 22′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 33″, k. h. 15° 22′ 46″
Sankt Andrä-Höch weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Andrä-Höch témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sankt Andrä-Höch osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1723 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Sankt Andrä-Höch a Leibnitzi járásban
A Harrachegg-kastély
A háborús emlékmű

Sankt Andrä-Höch a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, mintegy 35 km-re délre Graztól. Legmagasabb pontja a 671 méteres Demmerkogel. Sankt Andrä-Höch a sausali borvidék része. Az önkormányzat 8 falut fog össze (valamennyit saját katasztrális községében): Brünngraben (112 lakos), Fantsch (202), Höch (205), Neudorf im Sausal (327), Reith (132), Rettenberg (296), Sankt Andrä im Sausal (377), Sausal (166).

A környező települések: északkeletre Sankt Nikolai im Sausal, délkeletre Kitzeck im Sausal, délre Gleinstätten, nyugatra Groß Sankt Florian, északra Wettmannstätten.

Története[szerkesztés]

I. Ottó császár 970-ben adományozta Sausal erdejét (forestum susil) Frigyes salzburgi érseknek. Az "édes völgyek" (németül süßen Täler, latinul dulces valles) elnevezés (így emlegették a Sausali-dombvidék nyugati felét, amely nagyjából megfelel a mai önkormányzat területének) 977-ben bukkan fel először. Az érsek bajor telepeseket hozatott az addig szlávok által ritkásan lakott erdős dombságra, akik kiirtották az erdőt, feltörték a földet és szőlőt telepítettek. A 12. században már "hegyjoggal" rendelkeztek a helyi gazdák, vagyis a bortermelés legalább ekkorra vezethető vissza. 1322-ben 21 helyi szőlősgazdáról tesznek említést. A környék vadjairól is híres volt, az erdőkben a 10. században a király, utána az érsek vadászott medvére és szarvasra. Távollétében az erdőmester felügyelte a vadgazdálkodást és a parasztok kondáinak makkoltatását. Várak ekkor nem épültek, a néhány mai kastélyt (Flamhof, Harrachegg, Waldschach) jóval később emelték.

A 17. században a bortermelés jelentősége fokozatosan visszaesett, mára főleg Höchben maradt számottevő szőlőtermelő közösség. 1595-ben Wolf Dietrich érsek átadta leibnitzi földbirtokait Martin Brenner seckau püspöknek.

1168-ban a Sankt Florian-i Konrád plébános kapta meg a birtokot Adalbert érsektől, ő építtette azt a Szent Andrásnak szentelt kápolnát, amely először 1244-ben jelenik meg az oklevelekben. A templomról kapta nevét a környező falu is, amelyet elsőként 1445-ben említenek St. Andrä zu Sussentäler-ként. Egyházközségként 1788-ban szerezte meg önállóságát.

A község mai címerét 1994-ben fogadták el.

Lakosság[szerkesztés]

A Sankt Andrä-Höch-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1723 fő élt. A lakosság 1869 óta (akkor 2219 lakos) lassan, de fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 3%-os volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Tájkép, előtérben a Demmerkogel kilátójával
  • a Szt. András-plébániatemplom. Mai, barokk formájában 1723-ban készült el, a korábbi gótikus templom egyes részei (pl. a torony alsó szintjei) megmaradtak. Főoltárának szobrai 1758-ból származik.
  • Háborús emlékmű 1725-ből származó mater dolorosa szoborral
  • A 18. századi paplak
  • a Steller-kápolna
  • a Harrachegg-kastély és annak boros- és kultúrpincéje
  • Neudorf am Sausal kápolnája
  • a világ legnagyobb Klapotetz-e (stájer madárijesztő)
  • kilátó a Demmerkogel tetején
  • bor- és természeti tanösvény és a Hubertus-barlang
  • horgászási lehetőség a Trifthanslteich tavon

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Andrä-Höch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]