Ugrás a tartalomhoz

Salgótarjáni utcai zsidó temető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Literatúró (vitalap | szerkesztései) 2021. május 23., 13:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Egyéb irodalom)
Salgótarjáni utcai zsidó temető
A temető bejárati épülete bentről nézve
A temető bejárati épülete bentről nézve
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest VIII. kerülete
Cím1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.
Típusizraelita temető
Létrejötte1874
Vallásneológ judaizmus
TulajdonosNemzeti Örökség Intézete
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Salgótarjáni utcai zsidó temető (Budapest)
Salgótarjáni utcai zsidó temető
Salgótarjáni utcai zsidó temető
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 05′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 05′ 56″
Salgótarjáni utcai zsidó temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salgótarjáni utcai zsidó temető témájú médiaállományokat.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető[1] Budapest VIII. kerületében található, és nyughelyet ad a XIX. század végi és XX. század eleji magyarországi zsidóság számos jelentős személyiségének, ezzel Magyarország egyik legjelentősebb zsidó temetője. Monumentális funerális építészete művészetileg kiemelkedőnek számít.

Fekvése

A Salgótarjáni utca 6. szám alatt jegyzett temető magas kőfallal körülvett hely, területe szabálytalan trapezoid alapú. Északról és nyugatról a Fiumei Úti Sírkert, délről a Salgótarjáni utca, keletről ipartelepek határolják. Az 1908-ból származó kapuépítményét Lajta Béla tervezte. A bejárati épületttől északi irányban található az ugyancsak Lajta által tervezett szertartási épület, a temető nyugati fala mentén családi mauzóleumok és nagyobb sírboltok állnak.

Története

1874-ben hozták létre, a Kerepesi temető területéből egy 6,5 hektáros rész leválasztásával és fallal történő elkerítésével. Ez a temető a Váci úti és a Lehel utcai izraelita temetőt volt hivatott tehermentesíteni. A területen azonban rohamosan szaporodtak a sírhelyek, így az 1920-as évektől a fővárosi zsidóság már a Kozma utcai izraelita temetőben helyezte el az elhunytakat. A második világháború után már csak elvétve került sor a Salgótarjáni utcai temetőben temetési szertartásra, addig azonban a pesti zsidóság legprominensebb alakjait temették ide, ezek: Wahrmann Mór politikus (1832–1892), Wodianer Fülöp könyvkiadó (1820–1899), Kaufmann Dávid vallásfilozófus (1852–1899), Weiss Manfréd gyáriparos (1857–1922), Fényes Adolf festőművész (1867–1945) és mások.

Az 1950-es évek végén a sírkertet lezárták. Az ezt követő évtizedek során vandálok pusztítottak és fosztogattak a temetőben. A ravatalozó kupolája az 1970-es évek során beomlott, számos építmény életveszélyessé vált. A temetőt a Nemzeti Örökség Intézete és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felújítási munkálatok végett 2016. május 26-án ideiglenesen bezárta,[2] majd ugyanazon év októberének végén – a főbb útvonalak megtisztítása után – ismét megnyitotta.[3]

Galéria

Jegyzetek

Források

További információk

  • Tóth Vilmos: A Salgótarjáni utcai zsidó temető, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2014, ISBN 9789630888325
  • Fullér Andrea: Egyiptizáló síremlékek a budapesti zsidó temetőkben a 19–20. század fordulóján
  • (szerk.) Dr. Fogarasi Katalin – Haraszti György: Zsidó síremlékek Budapesten, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2004, ISBN 963-214-895-9
  • Az örökkévalóság háza. Ismeretterjesztő magazin a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőről, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2017
  • „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018