Székely Nemzeti Tanács
| Székely Nemzeti Tanács | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Izsák Balázs |
| Alapítva | 2003. október 16. |
| Székház | Sepsiszentgyörgy, Konsza Samu u. 21. |
| Ideológia | nemzeti kisebbségvédelem, székelyföldi autonómia |
| Hivatalos színei | égszínkék alap és aranycsík, aranynappal és ezüstfélholddal |
| Weboldala | |
A Székely Nemzeti Tanács (röviden SZNT, románul: Consiliul Național Secuiesc, angolul: Szekler National Council) az erdélyi székelységet hivatott képviselni.
Története[szerkesztés]
2003. július 7-én Gyergyócsomafalván, a Borsos Miklós Emlékházban megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete (KT) székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözölték az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.[1]
Végül 2003. október 16-án alapították meg az SZNT-t, amely azonban jogi személyiséggel nem rendelkezik.
Elnökei[szerkesztés]
- A Székely Nemzeti Tanács első elnöke dr. Csapó I. József volt, aki 2006. október végén lemondott.
- 2006 novemberétől 2008. február 23-ig az Állandó Bizottság megbízásából Fodor Imre lett a Székely Nemzeti Tanács ideiglenes elnöke.
- 2008. február 23-án a Székely Nemzeti Tanács elnökévé választotta Izsák Balázst.
Ideológia[szerkesztés]
Székelyföldnek Románián belüli önkormányzását szeretné elérni. A 2006. június 18-i gyergyóditrói nemzetgyűlés határozatai szerint:[2]
- teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföld minden lakosának és népének,
- regionális szintű hatalmat a Székelyföldnek,
- esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek,
- teljes értékű és közvetlen demokráciát,
- a tulajdonjog szavatolását, illetve, hogy az adók 90%-a Székelyföldet illesse meg.
Mindezek mellett a Székely Nemzetgyűlés azt szeretné elérni, hogy:
- Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek,
- hogy Románia elnöke, parlamentje, kormánya haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a székelyföldi autonómia- törekvések közképviseletével felhatalmazott Székely Nemzeti Tanáccsal Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról, és 2006. szeptember 30-ig írjon alá megállapodást Székelyföld autonóm státusának elismeréséről. „Felszólítja a Székely Nemzeti Tanácsot, amennyiben e megállapodás nem jön létre, akkor 2006 őszén hívjon össze Székely Nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról. Ugyanakkor a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól követelje az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztásának orvoslását, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, az Európai Uniótól a székely nép önrendelkezési jogának elismeréseként, Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkéri a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései fölött.”[3]
Az SZNT felépítése[szerkesztés]
Széki elnökök[szerkesztés]
- Marosszék: Donáth Árpád
- Udvarhelyszék: dr. Farkas Csaba
- Csíkszék: Veress Dávid
- Gyergyószék (soros elnökség van érvényben): Árus Zsolt (2008-2009; Gyergyószentmiklós város); Ambrus Albert Árpád (2009-2010; Dél-Gyergyó körzet); Czirják Károly (2010-2011; Észak-Gyergyó körzet).
- Bardoc-Miklósvárszék: Szabó Miklós
- Sepsiszék: Gazda Zoltán
- Orbaiszék: Ferencz Botond
- Kézdiszék: Bakk László
Az Állandó Bizottság tagjai[szerkesztés]
- Elnök: Izsák Balázs.
- Alelnökök: Szabó Miklós, Borsos Géza, Csinta Samu, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Imreh Ödön, Gazda József, Fekete Miklós, Thamó Csaba, Tulit Attila, Veress Dávid, Vass Imre[4]
- Jegyzők: László György, Zoltáni Csaba, Albert Mátyás [4]
Az SZNT 156 tagból áll és együttműködik az EMNT-vel. Minden székely település képviseletének szavatolásáért az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál kisebb település a széki székely tanácsba 1 küldöttet jelöl. Az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál nagyobb települések, minden újabb 3000 magyar nemzetiségű lakos után egy-egy küldöttet jelölhetnek.
Incidensek[szerkesztés]
- 2003 októberében Fodor Imre az SZNT székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt került a hatóság látókörébe.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az 1334. (2003) sz. Határozat - Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint az európai konfliktusok megoldását ösztönző forrás (A Gross-jelentés alapján elfogadott határozat)[halott link] (angolul)
- ↑ A Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozata[halott link]
- ↑ Forrás: Önrendelkezést a székely népnek – önkormányzást a Székelyföldnek! Archiválva 2008. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népújság, 2006. június 19., és Székely Nemzeti Tanács: Folyamodványok, válaszlevelek[halott link]
- ↑ a b Székely Nemzeti Tanács. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
- ↑ A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2003
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A Székely Nemzeti Tanács statútuma[halott link]
- Szekeres Lukács Sándor: [1][halott link]
- Székelyföld Portálja Archiválva 2010. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Nemes Székely Nemzet Portálja
- Háttér: SZNT – Kitekintő.hu, 2009. január 30.
.svg){kind=small}