SARS-vírus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(SARS-virus szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Koronavirus
Coronaviruses 004 lores.jpg
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Coronaviridae
Nemzetség: Koronavirus
Faj: SARS coronavirus

A SARS koronavírus, amit néha SARS-CoV-ként is rövidítenek, egy súlyos akut emberi légzőszervi megbetegedéseket okozó vírus. A SARS a Severe Acute Respiratory Syndrome = „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma” rövidítése.

Ázsiában 2003. április 16-án kitört egy SARS járvány, ami további megbetegedéseket okozott a világ más részein. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sajtóközleményében megnevezte a SARS járvány hivatalos okát. A közlemény szerint a koronavírus volt az oka a számos laboratórium által azonosított vírusos megbetegedéseknek.

A mintákat, a vírust a mai napig tárolják a New York-i, San Francisco-i, manilai, hongkongi és torontói laboratóriumokban.

2003. április 12-én a brit-columbiai vancouveri Michael Smith Genome Sciences Centre-ben dolgozó tudósok befejezték a feltételezett SARS-vírus genetikai szekvenciáinak feltérképezését. A csapatot Dr. Marco Marra vezette. A csapat együttműködött a British Columbia Centre for Disease Control és a Nemzeti Mikrobiológiai Laboratóriummal Winnipeg, a torontói fertőzött betegektől nyert minták felhasználásával dolgozták ki a vírus genetikai térképét. A térképet a tudósok közzétették, és a WHO fontos előrelépésként üdvözölte a SARS elleni küzdelemben. A térkép elérhető a Tanács Főtitkársága GSC honlapján (lásd alább). Dr. Donald Low a torontói Mount Sinai Kórház orvosa a kutatást a "soha nem látott sebességgel" jellemezte.

A SARS koronavírus genetikai szekvencia sorrendjét azóta más független csoportok is megerősítették.

SARS[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SARS vagy Súlyos Akut Respiratorikus (légúti) Szindróma a SARS-koronavírus által okozott megbetegedés, más néven az atípusos tüdőgyulladás. A betegség gyakran okoz súlyos betegséget, kezdetben szisztémás tünetekkel, mint izomfájdalom, fejfájás és láz, amit 2-10 napon belül a légúti tünetek kialakulása követ, elsősorban köhögés, nehézlégzés, és végül a tüdőgyulladás. Egy másik gyakori jelenség a megbetegedéseknél a SARS betegek csökkent limfocita száma. A 2003-as SARS járványban a SARS fertőzöttek mintegy 9 %-a halt meg. A halálozási arány sokkal magasabb volt az 50 éves fölötti korosztály esetében, megközelítette az 50 %-ot.

Biológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SARS koronavírus pozitív és egyszálú RNS-vírus, a burkolt koronavírusok családjába tartozó vírus. Genomja mintegy 29,7kb információt tartalmaz, így egyike a legnagyobb RNS vírusoknak. A SARS-vírus hasonlít a többi koronavírushoz abban, hogy a genomja két nagy, ORF 1a és 1b részre oszlik, amely két poliproteinnek felel meg. A poliproteinek több kisebb fehérjedoménból állnak össze. A SARS-vírusnak 13 génje és 14 fehérjéje ismert, ezek közül 265bp a 5'UTR -ben és 342bp a 3'UTR -ban található.

A SARS koronavírus a koronavírusok általános replikációs stratégiáját követi.

Morfológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SARS koronavírus morfológiája szintén a koronavírus család általános morfológiáját követi. Nagy pleomorf gömb alakú vírustestből állnak felületi hagymás dudorokkal, amelyek a névadó koronát formálják a vírus körül. Köpenye lipideket tartalmaz, ezen belül pedig két héj zárja közre belső tartalmát. A héj belsejének összetevője egy egyszálú helikális ribonukleinsav. A vírusnak hosszú felszíni nyúlványai kiemelkednek a lipid köpenyből. A vírus testének és nyúlványainak mérete mintegy 80-90 nm.

Kifejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SARS vírus a koronavírusok családjának 2. csoportjához áll a legközelebb, de nem különül el a másik három csoport koronavírustól sem. A legközelebbi külcsoportja a koronavírusoknak a torovírusok, amellyel az ORF 1b replikációban homológál és a két fehérje viron S és M. SARS-t az határozza meg. Eszerint korán levált a koronavírusok 2. csoportjától, de sok megmaradó területen osztozik vele. A fő különbség a 2. csoport koronovírus és a SARS között az nsp3 replikációs alegység által kódolt ORF1a. A SARS-nak nincs papain-szerű 1 proteináza.

Tünetei és kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amint valaki elkapta a SARS-t, az első tünet a legalább 38 °C-os láz (100.4 °F). Az első influenzaszerű nem specifikus tünetek 2-7 nap elmúltával jelentkeznek. Többek között hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, hasmenés, torokfájás, orrfolyás, rossz közérzet és myalgia (izomfájdalom) lép fel. Ezeket a száraz köhögés, légszomj, és a felső légúti fertőzés követi. Az ebben a stádiumban készített mellkasi röntgen már kimutathatja a tüdőgyulladást. Ha a mellkas tiszta, de a SARS gyanúja mégis fennáll, a HRCT scan vizsgálaton már korábban felfedezhető. Súlyos esetekben légzési elégtelenség és akut légzési distressz szindróma ( ARDS ), és az esetek 70-90%-ában lymphopenia (a fehérvérsejtek alacsony száma) alakul ki. A lappangási idő a SARS koronavírus esetében 2-10 naptól néha 13 napig terjed, az átlagos pedig 5 nap. Ez azt jelenti, hogy a fertőzés után 2-10 napba telik el az első tünetekig.

Az antitestek mennyisége így alakul: Az első tünetek jelentkezésekor az IgM antitest titrálja a SARS koronavírust. Az IgM mennyisége az akut vagy lábadozó szakasz során (3. hét) csúcsosodik ki, ezután csökken a 12. hétig. Az IgG csúcsok a 12. héten jelennek meg.

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Thiel V (editor).. Coronaviruses: Molecular and Cellular Biology, első, Caister Academic Press (2007). ISBN 978-1-904455-16-5 
  • Enjuanes L, et al.. Coronavirus Replication and Interaction with Host, Animal Viruses: Molecular Biology (2008). ISBN 978-1-904455-22-6 

Sablon:Referencia

Linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]