Süntanrek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Süntanrek
Greater Hedgehog Tenrec (Setifer setosus).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Afrosoricida
Család: Tanrekfélék (Tenrecidae)
Gray, 1821
Alcsalád: Tenrecinae
Nem: Setifer
(Froriep, 1806)
Faj: S. setosus
Tudományos név
Setifer setosus
(Schreber, 1777)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Süntanrek témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Süntanrek témájú kategóriát.

A süntanrek vagy nagy süntanrek (Setifer setosus) az emlősök (Mammalia) osztályának az Afrosoricida rendjébe, ezen belül a Tenrecomorpha alrendjébe, a tanrekfélék (Tenrecidae) családjába és a Tenrecinae alcsaládjába tartozó faj.

A süntanrek a Setifer nem egyetlen faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madagaszkár szigetének északi és keleti felén található száraz erdőségek lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár megjelenésében igen emlékeztet a sünfélék családjának tagjaira, ez csak a konvergens evolúció egyik példája, nem áll közelebbi rokonságban velük.

Az állat hossza 15 – 22 centiméter, rövid farka csak 1,5 centiméteres, testtömege 180 – 270 gramm; a nőstény kisebb a hímnél. Hátán módosult szőrökből álló tüskéket visel. Tüskék fedik az állat teljes hátát a tarkótól egészen a farokig, sőt a fej egy része is tüskékkel borított. A tüskék barna színűek, hegyük fehér. Pofája, lábai és hasa tüskementes, ezeket finom tapintású szőr fedi. Szemei viszonylag fejletlenek, mivel nem elsősorban a látásával tájékozódik. Hosszú orra körül jól fejlett, hosszú bajuszszálak láthatóak, melyeknek fontos szerepe van a tapintásban.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A farkatlan tanrek éjszaka aktív, és túlnyomórészt magányos életmódú. A nappalt saját maga által ásott föld alatti odúban tölti. Veszély esetén képes összegömbölyödni, így védve könnyen támadható hasát. Ez a védekezésmód emlékeztet a sünfélék védekezésére, mivel azok is tüskés golyóvá gömbölyödnek veszély észlelésekor. Általában lassan bóklászva halad. Ha szükséges, fel tud kúszni a fákra, vagy bokrokra is, ám ott nem különösebben ügyes. Elterjedési területének egy részén a táplálékszegény időszakot odújába húzódva alvással tölti. Tápláléka főként rovarokból áll, de kisemlősök, hüllők és dögök is szerepelnek étlapján.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak szeptember és október között van. A vemhesség 50 – 70 napig tart (melegebb égövön rövidebb ideig vemhes), ennek végén 3 – 5 egyed jön a világra. Az elválasztás egy hónap múlva következik be. Fogságban a legtovább 11 évig élt egy süntanrek.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A süntanrek eléggé kultúrakövető faj, emberi települések környékén, kertekben és szántóföldeken is előfordul. Jelenleg a faj „nem veszélyeztetett”-ként van nyilvántartva a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]