Süntanrek
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Setifer setosus (Schreber, 1777) |
||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Süntanrek témájú médiaállományokat. |
A süntanrek vagy nagy süntanrek (Setifer setosus) az emlősök (Mammalia) osztályának az Afrosoricida rendjéhez, ezen belül a Tenrecomorpha alrendjéhez, a tanrekfélék (Tenrecidae) családjához és a Tenrecinae alcsaládjához tartozó faj.
A süntanrek, a Setifer nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Madagaszkár szigetének északi és keleti felén található száraz erdőségek lakója.
Megjelenése [szerkesztés]
Bár megjelenésében igen emlékeztet a sünfélék családjának tagjaira ez csak a konvergens evolúció egyik példája, nem áll közelebbi rokonságba velük.
Az állat hossza 15 - 22 centiméter, rövid farka csak 1,5 centiméteres, testtömege 180 - 270 gramm; a nőstény kisebb a hímnél. Hátán módosult szőrökből álló tüskéket visel. Tüskék fedik az állat teljes hátát a tarkótól egészen a farokig, sőt a fej egy része is tüskékkel borított. A tüskék barna színűek, hegyük fehér. Pofája, lábai és hasa tüskementes, ezeket finom tapintású szőr fedi. Szemei viszonylag fejletlenek, mivel nem elsősorban a látásával tájékozódik. hosszú orra körül jól fejlett, hosszú bajuszszálak láthatóak, melyeknek fontos szerepe van a tapintásban.
Életmódja [szerkesztés]
A farkatlan tanrek éjszaka aktív, és túlnyomórészt magányos életmódú. A nappalt saját maga által ásott föld alatti odúban tölti. Veszély esetén képes összegömbölyödni, így védve könnyen támadható hasát. Ez a védekezésmód emlékeztet a sünfélék védekezésére, mivel azok is tüskés golyóvá gömbölyödnek a veszély észlelésekor. Általában lassan bóklászva halad. Ha szükséges fel tud kúszni a fákra, vagy bokrokra is, ám ott nem különösebben ügyes. Elterjedési területének egy részén a táplálékszegény időszakot odújába húzódva alvással tölti. Tápláléka főként rovarokból áll, de kisemlősök, hüllők és dögök is szerepelnek étlapján.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak szeptember - október között van. A vemhesség 50 - 70 napig tart (melegebb égövön rövidebb ideig vemhes), ennek végén 3 - 5 jön a világra. Az elválasztás egy hónap múlva következik be. Fogságban a legtovább 11 évig élet egy süntanrek.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
A süntanrek eléggé kultúrakövető faj, emberi települések környékén, kertekben és szántóföldeken is előfordul. Jelenleg a faj „nem veszélyeztetett”-ként van nyilvántartva a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Großer Igeltenrek című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
