Rózsás díszmárna
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Puntius conchonius (Hamilton-Buchanan, 1822) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rózsás díszmárna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás díszmárna témájú kategóriát. |
A rózsás díszmárna (Puntius conchonius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Egyes rendszerezések a Barbus nembe sorolják Barbus conchonius néven.
Előfordulása
Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál és Banglades területén honos. Lassú folyású patakok és kisebb-nagyobb tavak lakója.
Megjelenése
Testhossza 6-8 centiméter, de elérheti a 14 centiméteres hosszt is. Teste oldalról lapított, áttetsző úszói vöröses árnyalatúak, a faroknyál előtt kis fekete folt található. Léteznek hosszú úszójú tenyésztörzsek is. A hímek élénkebb színűek és karcsúbbak, mint az ikrás nőstények.
Életmódja
Mindenevő, előnyben részesíti azonban az élő eleséget.
Szaporodása
Szabadon ikrázók, a hímek a szaporodási időszakban vöröses nászruhát öltenek. A nőstény 300–400 ikrát rak, melyek 24–36 óra múlva kelnek ki. Az ivadék apró eleséggel nevelhető fel.
Tartása
Ideális hal kezdő akvaristák számára. Csapathal, az akvárium összes szintjét birtokba veszi.
Nem túlságosan melegigényesek, élénk mozgásukkal zavarhatják a nyugodtabb halakat.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- Jörg Vierke: A legkedveltebb díszhalak c. könyve
- Diszhal.info
- Fishbase.org
