Rudály
Rudály (Roandola, Rauthal) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Község | Szászszentlászló |
Rang | falu |
Irányítószám | 557119 |
SIRUTA-kód | 144786 |
Népesség | |
Népesség | 207 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 09′ 49″, k. h. 24° 36′ 50″46.163611°N 24.613889°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 49″, k. h. 24° 36′ 50″46.163611°N 24.613889°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rudály románul: Roandola, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Szászszentlászló községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Segesvártól délnyugatra, Szászszentlászló, Válhid és Apaújfalu közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Rudály nevét 1322 ben említette először oklevél p. Rundal néven, mint a Becsegergely nemzetséghez tartozó Miklós fia Gergely és Apa-fi Jakab birtokát. Rudály ekkor az almakereki uradalommal együtt Fehér vármegyéhez tartozott (Gy 2:200).
Nevének további változatai: 1340-ben Ruental, 1345-ben v. Rundal, 1349: p. Rundal, 1760–1762 között Radully, 1805-ben Rundály, 1808-ban Rudály h., Rennthal g., Rudol val, 1861-ben Rudaly, 1888-ban Rudály (Rauthal, Rudei), 1913-ban Rudály.
Egy 1491-ben kelt oklevél adatai szerintmég mindig a Becsegergely nemzetségbeliek birtoka, ekkor az e nemzetségből való Apafi Lénárd adta el Rwdal-on levő ősi birtokrészét testvéreinek: Ferencnek és Miklósnak. 1534-ben is az Apafiaké. Ekkor az itt Rwdal-on élő Apafi Miklós özvegye: Monostori Katalin és fia: Gergely volt itt részbirtokos.
A trianoni békeszerződés előtt Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott.
1910-ben 604 lakosából 3 magyarnak, 435 németnek, 100 románnak, 65 pedig cigánynak vallotta magát. Ebből 435 evangélikus, 165 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.