Rubídium-jodid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rubídium-jodid
Rubidium-iodide-3D-ionic.png
Rubidium iodide
IUPAC-név Rubídium-jodid
Más nevek rubi-i
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7790-29-6
PubChem 3423208
ChemSpider 74226
RTECS szám VL8925000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet IRb
Moláris tömeg 212.3723 g/mol
Megjelenés szilárd
Sűrűség 3.110 g/cm 3
Olvadáspont 646.85 °C
Forráspont 1304 °C
Oldhatóság (vízben) 152 g/100 mL
Veszélyek
MSDS External MSDS
LD50 4708 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Azonos kation Rubídium-trijodid
Rubídium-fluorid
Rubídium-klorid
Rubídium-bromid
Azonos anion lítium-jodid
nátrium-jodid
kálium-jodid
cézium-jodid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A rubídium-jodid kémiai vegyület, képlete RbI, olvadáspontja 642 °C.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rubídium-hidroxid és hidrogén-jodid reakciójával lehet előállítani:

\mathrm{  \ RbOH + HI \ \rightarrow\  \ RbI + H_2O}

De elő lehet állítani fém rubídium és jód heves reakciójával:

\mathrm{ 2 \ Rb(s) + I_2 \ \rightarrow\ 2 \ RbI}

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színtelen, vízben oldódó, köbös kristályokat alkot, tércsoport Fm\bar{3}m. Lángja vöröses lila. Kristályainak törésmutatója nD = 1,6474.[1] Rácsállandója a0 = 7,342 Å[2]

Vízben való oldhatósága nő a hőmérséklet emelkedésével:

Az RbI vízben való oldhatósága a hőmérseklettől függően [3]
(100 g a telített oldat)
Hőmérséklet [°C] 6,9 18,0 25,0
Oldhatóság [g/l] 57,9 58,98 62,05

A szerves oldószerek enyhén oldódik:

Az RbI oldhatósága szerves oldószerekben[3]
(100 cm3 a telített oldat)
Oldószer 0 °C 25 °C
Acetonitril 1,478 1,350
Propionitril 0,274 0,305
Nitrometán 0,567 0,518
Aceton 0,960 0,674
Furfural 4,930

Standart entalpiája ΔfH0298 = −328,7 kJ·mol−1,[4], szabad standart entalpiája ΔG0298 = −325,7 kJ·mol−1, standart moláris entrópiája S0298 = 118,11 J·K−1 ·mol−1.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rubídium-jodid használják fájdalomcsillapítólént, nyugatatóként, antidpreszánsként mint a rubídium-kloridot és a rubídium-bromidot. Össztevője egy szemcseppnek (8 mg/ml RbI-t tartalmaz), amit Rubjovit® illetve Polijodurato® néven van piaci forgalomban. Vizsgálatok szerint allergiás reakciót válthat ki,[5] és gyulladást okozhat.[6]

Egyes homeopátis szerekben is megtalálható 'Rubidium iodatum' néven vagy rövidítve 'rubi-i'.[7]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumiodid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

CRC Handbook of Chemistry and Physics, 77 kiadás

  1. Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 688 (Sablon:Google Buch).
  2. Korth Kristalle – Rubidiumiodid
  3. ^ a b Aterton Seidell: "Solubilities Of Organic Compounds Vol - I", S. 1429. Volltext
  4. R. E. Dickerson, H. B. Gray, H.-W. Sichting, M. Y. Darensbourg: "Prinzipien der Chemie", Verlag Walter de Gruyter 1988, ISBN 9783110099690, S. 976. (Sablon:Google Buch)
  5. Rubidium als Allergiauslöser
  6. Contact dermatitis from rubidium iodide in eyedrops – Abstract
  7. Remedia – Rubidium iodatum