Rozgonyi csata
| Rozgonyi csata | |||
| Az Anjouk harca Magyarországon | |||
 | |||
| A rozgonyi csata ábrázolása a Képes krónikában. A Kassát jelképező vár előtt, fehér lovon ülő Károly Róbert piros mezben, fején Anjou-címeres sisakdíszt visel, párviadalt vív – valószínűleg – Amadé egyik fiával. | |||
| Dátum | 1312. június 15. | ||
| Helyszín | Rozgony (ma Rozhanovce,) Abaúj vármegye | ||
| Eredmény | Anjou győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rozgonyi csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A rozgonyi csata Károly Róbert országegyesítő háborújának legjelentősebb csatája volt, melynek során a király 1312. június 15-én a Kassához közeli Rozgony mellett legyőzte Aba Amadé fiainak seregét.
Előzmények
A 13. század közepén kezdődött Magyarországon az a folyamat, melynek eredményeképpen az ország területének nagy része néhány tartományúr – kiskirály, vagy oligarcha – hatalmába került. A folyamat időben egybeesett az országot több mint négyszáz éven át irányító Árpádok hatalmának hanyatlásával – és a kölcsönhatások következtében annak részben oka, részben következménye volt. Így, mikor III. Andrással az Árpád-ház kihalt, a feudális magyar állam fennállásának legsúlyosabb válságát élte át. A magyar trónra pályázók között egyetlen olyan jelölt sem volt, aki döntő támogatást tudhatott volna maga mögött. A végül királlyá koronázott Vencel, majd Ottó is kénytelen volt elhagyni az országot. 1307 végére a magyar trónra pályázók közül már csak egyetlen jelölt maradt, a pápa és néhány magyar főúr támogatását élvező Károly Róbert. Az 1308. november 27-én tartott pesti országos gyűlés királlyá választotta az Anjou-házból származó uralkodót, akit 1310. augusztus 27-én a magyar szokásjognak megfelelően meg is koronáztak, a tartományurak hatalma azonban csorbítatlan maradt.
Ezt mutatja az a körülmény is, hogy 1311. június 25-én az egyik legnagyobb hatalmú tartományúr, Csák Máté megtámadta Budát, és ennek következtében a magyar király kénytelen volt székhelyét Temesvárott berendezni. Károly kezdetben békésen próbálta rendezni a viszonyokat, a pápai legátus tárgyalásai és a főpapok egyházi büntetései azonban rendre hatástalanok maradtak, így nyilvánvalóvá vált, hogy a kiskirályok hatalmát csak fegyveres erővel törheti meg. Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetővé tette, hogy egyenként próbálja legyőzni őket. Károly az ország egyesítéséért vívott háborújában elsősorban az egyházra és a köznemességre támaszkodhatott. Az egyház támogatása nem csak erkölcsi volt, mert az országban akkor mintegy harminc rendházzal rendelkező Johannita Lovagrend jelentős katonai erőt képviselt.
A rozgonyi csata közvetlen előzménye az volt, hogy 1311 szeptemberében a kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében megölték az egyik kiskirályt, Aba Amadé nádort.
Aba Amadé 1301 óta Károly híve volt, a király azonban politikai érdekeit követve a meggyilkolt Amadé fiai és Kassa városának konfliktusában egyértelműen a város mellé állt. A Tamás esztergomi érsek és István veszprémi püspök közvetítésével, 1311. október 3-án megkötött szerződés gyakorlatilag az oligarcha család hatalmának végét jelentette. A kikényszerített megegyezést Amadé utódai nem akarták betartani: nyíltan szakítottak az uralkodóval, és segítséget kértek az ország északnyugati részét uraló Csák Mátétól. Csák Máté mintegy 1700 cseh zsoldost és több familiárisát küldte az Amadé-fiak segítségére, és ők az így megerősített seregükkel megtámadták Kassát. Csapatainak élére a Balassa nembéli Demetert állította. A támadás hírére Károly Róbert is a város közelébe irányította seregét. A két had Rozgony mellett ütközött meg.
A csata lefolyása
Az oligarchák Balassa Demeter és Aba nembeli Nagy (vagy Szép) Aba vezetése alatt álló seregének fő ereje a nehézlovasságból volt, míg a király seregében sok gyalogos katona is volt. Az Amadé-fiak seregének frontális támadása után az ellenfelek a centrumban próbáltak meg döntést kicsikarni. Szárnyakon vívott harcról vagy átkarolási kísérletről nem írnak a források. A tartományurak hadseregük erőfölényének tudatában feltehetően egyetlen, erőteljes rohammal kívánták áttörni a király hadrendjét. A leghevesebb küzdelem a királyi zászló körül alakult ki. Csák nembeli Györke királyi zászlótartó el is esett a csatában, és a király a johanniták zászlaja alatt harcolt tovább. A királyi sereg már nagy veszteséget szenvedett, amikor a szepesi és kassai gyalogság oldalba támadta az Abák már győztesnek látszó seregét. A seregvezérek a váratlan oldaltámadásban elestek, és ez annyira megzavarta az oligarchák hadseregét, hogy megfutamodtak a csatatérről. A csatában elesett Amadé nádor két fia, Miklós és Dávid is. A magyar hadtörténelemben ez volt az első olyan csata, amelyben a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen.
Következmények
A győzelem csak az első állomás volt Károly Róbert tartományurak elleni küzdelmében, így jelentősége is csak a későbbi események ismeretében mérhető fel. Ez a küzdelem még hosszú ideig tartott, de a rozgonyi csata után jelentősen megnőtt a király tekintélye: csapatai egymás után foglalták el az Amadé-fiak kezén lévő várakat, és uralmát az ország északkeleti felén a lengyel határig terjesztette ki. A legnagyobb ellenfélnek tekintett Csák Máté katonai erejét a csatavesztés nem törte meg, de a keleti irányú terjeszkedés lehetőségét lezárta előtte, így hatalma hanyatlani kezdett. 1321. március 18-án bekövetkezett halála után elhárultak az akadályok a magyar feudalizmus újjászervezésének útjából.
Források
- Uličný, F. - Magdoško, D. (eds.): Bitka pri Rozhanovciach v kontexte slovenských a uhorských dejín.
- (2002) „A rozgonyi csata”. Rubicon (2).
- szerk.: Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete két kötetben. Zrínyi Katonai Kiadó (1985). ISBN 963-326-337-9
- Bertényi Iván. Magyarország az Anjouk korában. Gondolat (1987). ISBN 9632817761
