Richard Linnehan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard Michael Linnehan

Richard Michael Linnehan (Lowell, Massachusetts, USA, 1957. szeptember 19. –) amerikai űrhajós, állatorvos. Egyedülálló. 1980-ban szerzett BSc fokozatú diplomát a New Hampshire-i állami egyetemen, majd 1985-ben doktorált az ohioi állami egyetemen. 1992-ben válogatták be a NASA űrhajós programjába. Az egy éves űrhajós kiképzés után, kutatási, fejlesztési és előkészítési területen is dolgozott a Space Shuttle-program keretében.

Repülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–78 a Columbia űrrepülőgép 20. repülésének küldetésfelelőse. A mikrogravitációs laboratóriumban 46 kísérletet (10 nemzet és öt űrügynökség programja) vezényeltek le az élet (orvostudomány) és az anyagtudomány kérdéskörében. Az élet kísérletek között a növények, az állatok és emberek mellett az űrrepülés körülményei is szerepeltek. Az anyagok kísérletei között vizsgálták a fehérje kristályosítást, a folyadék dinamikáját és magas hőmérsékleten a többfázisú anyagok megszilárdulását. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 16 napot, 21 órát és 48 percet (406 órát)töltött a világűrben. 11 000 000 kilométert (6 800 000 mérföldet) repült, 272 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–90, a Columbia űrrepülőgép 25. repülésének küldetésfelelőse. A Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban hat űrügynökség és hét amerikai kutató intézet által összeállított kutatási, kísérleti és anyagelőállítási küldetését végezték. Kilenc ország 31 programját teljesítették. A legénység 12 órás váltásokban végezte feladatát. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 21 órát és 50 percet (382 óra) töltött a világűrben. 10 000 000 kilométert (6 200 000 mérföldet) repült, 256 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–109, a Columbia űrrepülőgép 27. repülésének küldetésfelelőse. Az űrhajósok a negyedik nagyjavítás alatt, öt űrsétán szereltek fel új berendezéseket a Hubble Space Telescope (HST) Hubble űrtávcső re. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 10 percet (262 óra) töltött a világűrben. 6 300 000 kilométert (3 900 000 mérföldet) repült, 165 kerülte meg a Földet.
  • STS–123, az Endeavour űrrepülőgép 21. repülésének kutatás specialistája. Első Japán űrhajós, aki az ISS fedélzetén teljesített szolgálatot. A legénység fő feladta, hogy a Nemzetközi Űrállomáson a japán fejlesztésű Kibo kísérleti logisztikai modul első részét (ELM-PS), valamint a kanadai Dextre robotkarnak az űrállomáshoz csatolását biztosítsák. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 18 órát és 11 percet (378 óra) töltött a világűrben. Kettő űrséta (kutatás, szerelés) alatt 12 óra 43 percet töltött az ISS fedélzetén kívül. 10 585 900 kilométert (6 577 800 mérföldet) repült, 250 kerülte meg a Földet.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]