Rebel Yell (album)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4c:220c:7c00:bcc3:210a:b29e:5bd4 (vitalap) 2020. december 27., 11:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Billy Idol
Rebel Yell
nagylemez
Megjelent1983. november 10.
Felvételek1982–1983
StílusHard rock
New Wave
Post-punk
Nyelvangol
Hossz38:10
KiadóChrysalis Records
ProducerKeith Forsey
Kritikák
Billy Idol-kronológia
Billy Idol
(1982)		Rebel Yell
(1983)		Vital Idol
(1985)
Kislemezek az albumról
  1. Rebel Yell
    Megjelent: 1983. október 24.
  2. Eyes Without a Face
    Megjelent: 1984. május 29.
  3. Flesh for Fantasy
    Megjelent: 1984. szeptember 13.
  4. Catch My Fall
    Megjelent: 1984. november 7.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rebel Yell a brit rockénekes, Billy Idol második nagylemeze, amely 1983. november 10-én jelent meg. Rendkívül sikeres volt, mind a négy kislemeze a Billboard százas listájáig jutott, az album pedig az előkelő hatodik helyet szerezte meg. Emellett az Egyesült Államokban kétszeres platinalemez, Nagy-Britanniában ezüstlemez minősítést kapott.

Áttekintés

Akárcsak az első lemez esetében, ezúttal is Billy Idol, a gitáros Steve Stevens, és a producer Keith Forsey közös munkája eredményezte az album létrejöttét. Az album címe Idoltól jött, amely egy Rolling Stones-bulin jutott az eszébe. Egy ugyanilyen névre hallgató szeszes italt ittak ugyanis a vendégek. A címadó dal felvételei körülbelül három nap alatt megvoltak New Yorkban, az Electric Lady stúdióban. Idolnak alkotói vitái voltak kiadójával, a Chrysalis Records-szal, így úgy döntött, hogy ellopja az elkészült mesterszalagokat. Később ugyan meggyőzte álláspontjáról a kiadó embereit, de ekkor Forsey a tudomására hozta, hogy rossz szalagokat hozott el.

1999-ben a lemezt újra kiadták, majd 2010-ben is. Digitálisan feljavították az egészet, kibővítették a CD-könyvet, valamint néhány demófelvétel is helyet kapott a lemezen. Mind a négy kislemez hatalmas siker lett, videóklipjüket rendszeresen játszotta az MTV. A "Rebel Yell" klipjének elején Idol barátnője, Perri Lister látható.

Az album dalai

Az összes dal szerzője Billy Idol és Steve Stevens, kivéve, ahol más is jelölve van. 

  Cím Hossz
1. Rebel Yell 4:45
2. Daytime Drama 4:02
3. Eyes Without a Face 4:58
4. Blue Highway 5:05
5. Flesh for Fantasy 4:37
6. Catch My Fall 3:42
7. Crank Call 3:56
8. (Do Not) Stand in the Shadows 3:10
9. The Dead Next Door 3:45
1999-es bővített kiadás
  CímSzerző(k) Hossz
10. Rebel Yell (Session Take)  5:27
11. Motorbikin' (Session Take)Chris Spedding 4:16
12. Catch My Fall (Original Demo)  4:11
13. Flesh for Fantasy (Session Take)  5:09
14. Blue Highway (Original Demo)  5:00

Közreműködtek

  • Billy Idol – ének
  • Steve Stevens – gitár, szintetizátor, basszusgitár
  • Sal Cuevas, Steve Webster – basszusgitár
  • Thommy Price, Gregg Gerson – dobok
  • Judi Dozier, Jack Waldman – billentyűk
  • Mars Williams – szaxofon
  • Perri Lister – vokál

Helyezések, eladások és minősítések

Listák (1983-84) Legjobb
helyezés
 Ausztrália (Kent Music Report)[1] 16
 Kanada (Billboard Canadian Albums Chart)[2] 8
 Németország (Media Control Top 100 Album)[3] 2
 Hollandia (Dutch Charts Album Top 100)[4] 31
 Új-Zéland (Recorded Music NZ Top 40 Albums)[5] 2
 Svájc (Schweizer Hitparade Top 100 Albums)[6] 16
 Egyesült Királyság (UK Albums Chart)[7] 36
 USA Billboard 200[8] 6

Ország (szervezet) Minősítés Eladások
 Kanada (Music Canada) 5× Platina 500 000
 Németország (BVMI) Arany 250 000
 Új-Zéland (RMNZ) Platina 15000
 UK (BPI) Ezüst 60000
 USA (RIAA) 2× Platina 2 000 000

Források

  1. ↑ Kent, David. Australian Chart Book 1970–1992, Illustrated, St. Ives, N.S.W.: Australian Chart Book, 306. o. (1993). ISBN 0-646-11917-6  N.B. the Kent Report chart was licensed by ARIA between mid 1983 and 19 June 1988.
  2. ↑ "Billy Idol Chart History (Canadian Albums)". Billboard. (Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 18.)
  3. ↑ "Longplay-Chartverfolgung at Musicline" (német nyelven). Musicline.de. Phononet GmbH. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  4. ↑ "Billy Idol – Rebel Yell" (holland nyelven). Dutchcharts.nl. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  5. ↑ "Billy Idol – Rebel Yell". Charts.org.nz. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  6. ↑ "Billy Idol – Rebel Yell". Swisscharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  7. ↑ "Billy Idol | Artist | Official Charts". UK Albums Chart. The Official Charts Company. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
  8. ↑ "Billy Idol Chart History (Billboard 200)". Billboard. (Hozzáférés ideje: 2016. április 11.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rebel_Yell_(album)&oldid=23387838”