Páva (Románia)

Páva
Kopjafák az iskola előtti hősök emlékművénél Bolyai János felmenői emlékére (I. Pávai István és Pávai Vajna Péter)
Közigazgatás
Település	Zabola
Városhoz csatolás	1964
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Páva Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 52′ 29″, k. h. 26° 11′ 22″45.8747976, 26.1895384

Páva (románul Pava, németül Pfauendorf) egykor önálló falu, 1964-óta Zabola része Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Nevének eredete

Nevét a hagyomány a területén élt sok páváról származtatja.

Fekvése

A Lübecz- és Árgyus-patakok partján fekszik, belterülete délről egybenőtt Zabolával.

Története

Nevét 1567-ben említette először oklevél Pawa alakban, de a település jóval régebbi lehet, mivel református temploma (mely eredetileg római-katolikus volt) a 14. században már állt. Román stílusban épült temploma a későbbi javítgatásoknak köszönhetően gótikus elemeket is hordoz. 1903-ban nyerte el mai alakját. Egykori védőfalának töredéke ma is látható

A falu lakói a reformáció idején felvették a református vallást. 1619 Zabola filiája, majd ettől az évtől önálló református egyházközség lett.

Nevének változatai: 1591 Páva, 1601-ben Pava, 1614-ben Páva, 1733-ban Pava, 1750-ben, 1808-ban és 1913-ban Páva néven írták.

A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. A második bécsi döntést követően újra Magyarország része lett, majd a második világháborút követően visszakerült Romániához.

1966-ban 865 lakosa közül 786 fő magyar, 79 pedig román volt.

1968-ban elvesztette önállóságát és Zabola része lett.

Híres emberek

Innen származik a pávai Vajna család. Bolyai Farkas édesanyja, Pávai Vajna Krisztina is e család tagja volt.

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.