Pándi Pál
| Pándi Pál | |
| Született | Kardos Pál 1926. augusztus 2. Debrecen |
| Elhunyt | 1987. január 19. (60 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Kardos László |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1970) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-19. fülke) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pándi Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pándi Pál (Eredeti neve: Kardos Pál) (Debrecen, 1926. augusztus 2. – Budapest, 1987. január 19.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. Kardos László fia. 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja.
Fő kutatási területe: a felvilágosodás, a reformkor, Petőfi Sándor költészete és életútja.
Életpályája
Kardos László (1898–1987) és Gelbmann Kornélia (1901–1983) fia.[1] Szülővárosában folytatott általános és középiskolai tanulmányokat. Zsidó származása míatt 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták.[2] 1945-től már Budapesten volt. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetem magyar-német szakán folytatott Eötvös-kollégistaként. 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanította a felvilágosodás, a reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc irodalmát. Fő kutatási területe Petőfi költészete és pályaképe. 1956 után néhány szemesztert a szegedi egyetemen is tanított az I. sz. Régi Magyar Irodalom Tanszéken. Kiváló előadó volt, magyar irodalmi előadásaira tódultak a diákok.
Irodalomtörténeti kézikönyveket és szöveggyűjteményeket szerkesztett, monográfiákat írt és magyar irodalmi műveket elemzett. Tanszékvezető egyetemi tanárrá 1967-ben nevezték ki. Az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének vezetéséről 1983-ban mondott le.
A kortárs magyar irodalommal is foglalkozott, ezen a területen a kortárs irodalmi művek kritikusként lépett fel. 1955-től szerkesztette a Szabad Nép kulturális rovatát, 1956-ban e lap hasábjain méltatta az 1956-os forradalmat, de hamarosan a Kádár-vonal mellé állt. 1961-1963-ban az Új Írás egyik alapítója és szerkesztője, 1967-1971-ig a Népszabadság kulturális rovatvezetője, majd ezen rovat szerkesztőbizottsági tagja volt 1985-ig. 1972-től a Kritika[3] új folyamának alapítója és szerkesztője volt (1983-ig).
A korszak kommunista irodalompolitikájához igazodott. Az 1950-es és 1960-as évek művelődés- és irodalompolitikájának egyik meghatározó egyénisége volt. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Tanulmányai (válogatás)
- Petőfi Sándor. A költő pályaképe 1844 végéig. 1961. 2 db. (Kézirat, kandidátusi disszertáció).
- Elsüllyedt irodalom? : tanulmányok.[4] Budapest : Szépirod. Kiadó, 1963. 209 p.
- Első aranykorunk : Cikkek, tanulmányok a magyar felvilágosodás és reformkor irodalmáról. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976. 620 p.
- „Kísértetjárás” Magyarországon. Az utópista szocialista és kommunista eszmék jelentkezése a reformkorban. 1. köt. Budapest : Magvető, 1972. 569 p.
- Petőfi és a nacionalizmus. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1974. 307 p. (Ser. Korunk tudománya 0075 6946)
- Bánk bán kommentárok. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1980. 2 db. (Ser. Korunk tudománya 0075 6946) ISBN 963-05-2281-0
- A realizmus igényével : A második következtetés. Budapest : Kossuth Könyvkiadó, 1980. 320 p. ; (Ser. Esztétikai kiskönyvtár)
- Úton Bolyai Farkas drámáihoz : az ember és a dráma : jegyzetek a 19. század elejének magyar drámáiról : akadémiai székfoglaló : 1986. május 26., Akadémiai Kiadó, 1989.
Szerkesztéseiből, válogatásaiból
- Ludas Matyi : komikai elbeszélés / Fazekas Mihály ; [a bev. Pándi Pál munkája] Budapest : Franklin, 1950. 54 p.
- Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei / [bev. és vál. Pándi Pál] Budapest : Szépirod. Kiadó, 1953. 116 p. (Ser. Szépirodalmi kiskönyvtár; 61.)
- A magyar irodalom története 1849-ig /[szerk. Bóka Lászlóval.] Budapest : Bibliotheca, 1957. 492 p.
- Petőfi Sándor összes költeményei. [Sajtó alá rend. és utószó Pándi Pál]. Budapest : Magyar Helikon, 1960. 1306 p. (Helikon klasszikusok; Díszkiadás)
- Szöveggyűjtemény a forradalom és szabadságharc korának irodalmából. Budapest. : Tankönyvkiadó, 1962. 1050 p.
- Tanulmányok Petőfiről / szerk. Tóth Dezsővel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1962. 509 p. (Irodalomtörténeti könyvtár ; 9.)
- A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965. ISBN 963-05-1642-X
- Szöveggyűjtemény a felvilágosodás korának irodalmából : [egyetemi segédkönyv]. (Főszerk. Pándi Pál, szerk. Mezei Márta; Szuromi Pál.) Budapest : Tankönyvkiadó, 1982. 2 db. ISBN 963-17-6357-9
Irodalom (válogatás)
- Németh G. Béla: Egyoldalú arcképvázlat - egyoldalú emlékekből, a megértés vágyával. Új Írás, 1989. 2. sz. pp. 102–109.
- Rejtőzködő legendárium : Fejezetek egy kultúrpolitikus sorstörténetéből / [az interjúkat kész. és a kötetet szerk. Csáki Judit, Kovács Dezső] Budapest : Szemtanú K., 1990. 484 p. ISBN 963-15-4282-3 (Pándi Pál műveinek bibliográfiáját Fráter Zoltán állította össze. Bibliogr. p. 457-480.)
Díjak, elismerések
- József Attila-díj (1954, 1962)
- Kossuth-díj (1970)
Jegyzetek
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a balmazújvárosi polgári házassági akv. 165/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ MÉL: A laxenburgi koncentrációs táborba vitték.
- ↑ A Kritika 1963-1971-ig az MTA folyóirata, (1972-től a Literatura lépett a helyébe.)
- ↑ A második világháború előtti szocialista felfogású írókat ismerteti.
Források
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1567–1568. o. ISBN 963-05-6807-1
További információk
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Pándi Pál arcképe
- Literatura története az MTA Irodalomtörténeti Intézet honlapján
- Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája. Scolar Kiadó, Bp., 2012.
- Vasy Géza: „Hol zsarnokság van” A kollégium, tankonyvtar.hu
