Placerias

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Placerias
Evolúciós időszak: Késő triász
Placerias hesternus
Placerias hesternus
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősszerűek (Synapsida)
Csoport: Sphenacodontia
Rend: Therapsida
Alrend: Anomodontia
Alrendág: Dicynodontia
Család: Kannemeyeriidae
Nem: Placerias
Lucas, 1904
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Placerias témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Placerias témájú kategóriát.

A Placerias az emlősszerűek (Synapsida) osztályának a Therapsida rendjébe, ezen belül az Anomodontia alrendjébe, a Dicynodontia alrendágába és a Kannemeyeriidae családjába tartozó triász kori kihalt nem.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi fajok tartoztak:

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Placerias csontváza

A Placerias 222-215 millió évvel ezelőtt élt, a késő triászban. Az állat alacsony marmagasságú, 3,5 méter hosszú, 1 tonnás, vízilószerű lény volt. A Placerias nem volt dinoszaurusz, hanem egy Dicynodontia, ami („két kutyafog”-at) jelent. Azért nevezték így, mert állkapcsában nem volt egy fog sem, csak két kiálló agyarszerű szemfog, amelyekkel turkált gyökerek és gumók után, és szükség esetén védekezett is velük. Az állat ahhoz a rendhez tartozik, amely magába foglalja a mai emlősök őseit is.

A Placerias egy szívós, agyarakkal rendelkező, gyökerek után turkáló növényevő volt. Szája csőrből állt, amellyel gyökerestől tépte ki a növényeket. Az agyarak fosszilis maradványain felváltva mutatkoznak mély karcolások és a csiszolás jelei. Egyes paleontológusok úgy vélik, hogy abban az időben nagyon különböztek az évszakok a maiaktól. A száraz évszakban a talaj, amelyet az állatok túrtak, kemény és szemcsés volt, ettől lettek a mély karcolások; míg az esős évszakban a talaj nedves és homokos volt, ami elősegítette az agyarak csiszolását.

Lelőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjobban megmaradt Placerias fosszíliákat az arizonai St. Johns-hoz tartozó „Megkövült Erdő”-ben (angolul: Petrified Forest) találták. Ezen a helyen 40 példányt fedeztek fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]