Therapsida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Therapsida
Evolúciós időszak: Kora permholocén
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősszerűek (Synapsida)
Csoport: Sphenacodontia
Rend: Therapsida *
Broom, 1905
Kládok

+ Emlősök (Mammalia)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Therapsida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Therapsida témájú kategóriát.

A Therapsida az emlősszerűek (Synapsida) egyik csoportja, melybe beletartoznak az emlősök, azok ősei, valamint rokonaik. Számos, a mai emlősökre jellemző sajátságos tulajdonságok már a korai therapsidáknál megtalálhatóak, mint például a test alatt elhelyezkedő lábak, amelyek eltérőek a hüllők és a kétéltűek oldalról kinövő végtagjaitól.

A kora perm kor idején a pelycosaurusok Sphenacodontia kládjából fejlődtek ki, nagyjából 280 millió évvel ezelőtt. A középső perm során ők lettek a domináns élőlények a szárazföldön, és ez egészen a kora triászig így is volt. A perm-triász kihalási esemény súlyosan érintette őket, és a körülményekhez sokkal gyorsabban alkalmazkodó és fejlődő hüllőkhöz képest háttérbe szorultak.

A therapsidák egyik csoportja a cynodontáké, akikből később kialakultak az első emlősök, valamikor a késő triászban, 225 millió évvel ezelőtt. Ők voltak az egyetlen olyan csoport, amelyek a triászt túlélték, egészen a kora krétáig.

Jellemzőik[szerkesztés]

Állkapocs és fogak[szerkesztés]

A therapsidák halántékán megtalálható üregek nagyobbak, mint a pelycosaurok esetében. Az állkapcsuk összetettebb és erősebb, fogaik pedig funkció szerint elkülönültek: megtalálhatóak a metszőfogak, a szemfogak, és az őrlőfogak.

Testtartás[szerkesztés]

A therapsidák lába sokkal inkább függőlegesen a törzsük alatt található, mint a hüllők vagy a pelycosaurok esetében, amelyek végtagjai inkább a törzs oldalából nőnek ki. Végtagjaik szimmetrikusabbak, általában a két szélső ujjuk kisebb, a középső ujjak pedig hosszabbak - ez is a testtartás megváltozásának következménye. Járásuk is sokkal modernebb, emlősszerűbb volt már a megjelenésekor is.

Fiziológia[szerkesztés]

A korai therapsidák esetében erről keveset tudunk. Valószínűsíthetően rendelkeztek ők is a ma leginkább hüllőkre és kétéltűekre jellemző fejtetői szemmel, viszont ez a szerv leginkább a hőháztartás kialakításában és a cirkadián ritmus fenntartásában játszik szerepet, és a melegvérű emlősöknél éppen ezért hiányzik is. A perm végi leletek alapján a fejtetői szem jelenlétére utaló nyomok eltűnnek. Oxigénizotópok kimutatása útján (amelyek összefüggésben vannak a testhőmérséklettel) azt mondhatjuk, hogy a melegvérűség fokozatosan, párhuzamosan alakult ki náluk. Ugyanakkor hisztológiai bizonyítékok szerint valamennyi therapsida eleve melegvérű kellett, hogy legyen - és ennek is ellentmond az emlősszerű Morganucodon lelete, mely inkább arra utal, hogy ennek az állatnak inkább hüllőszerű metabolizmusa volt.

Kültakaró[szerkesztés]

Evolúciójuk[szerkesztés]

Filogenetikájuk[szerkesztés]

Synapsida
  |
Sphenacodontia
  |-Sphenacodontidae 
  `-Therapsida
    |-?Tetraceratops
    `-+-Biarmosuchia
      |    |-Eotitanosuchidae
      |    `-?Phthinosuchidae
      `-Eutherapsida
           |-Dinocephalia
           |    |-Anteosauria
           |    `-Tapinocephalia
           `-Neotherapsida
              |-Anomodontia
              |   |-Dromasauria 
              |   `-Dicynodontia
              `-Theriodontia
                 |-Gorgonopsia
                 |  |-Lycaenops
                 |  `-Inostrancevia
                 `-Eutheriodontia
                   |-Therocephalia
                   |  `-Eutherocephalia
                   |     `-Bauria
                   `-Cynodontia
                       `-Emlősök (Mammalia)

További információk[szerkesztés]

Angol nyelven: