Ugrás a tartalomhoz

Piskolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a02:ab88:59bc:4d00:d8a1:4008:1eb6:4ada (vitalap) 2021. május 18., 22:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Híres emberek: Kiegészítettem)
Piskolt (Pișcolt)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségPiskolt
Rangközségközpont
Irányítószám447250
SIRUTA-kód138583
Népesség
Népesség2203 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság722
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 44″, k. h. 22° 17′ 46″47.579027°N 22.296018°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 44″, k. h. 22° 17′ 46″47.579027°N 22.296018°E
SablonWikidataSegítség

Piskolt (Pişcolt) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megyében, Nagykárolytól délnyugatra, Érendréd és Mezőpetri között fekvő település.

Története

Piskolt nevét 1322-1323 között említették először az oklevelek Pyskolth néven.

A XIV. században a pápai tizedjegyzékben is említették Villa Piskolch néven.

1454-ben vámhelyként tartották számon, és ekkor Szatmár vármegyéhez tartozott.

A település földesurai a Rhédey és a Komáromi családok voltak, s később a gattajai Gorove család is birtokot szerzett itt.

A XX. század elején Rhédey Julianna, Gorove János és neje Noszlopy Stefánia birtoka volt.

A településen az 1900-as évek elején gőzmalom és olajütő is működött.

A XX. század elején a községhez tartozott Szent-Miklós, Csanálos és Zöldrész puszta is.

Szent-Miklós puszta régen Mikola, majd Mikolatelke néven község és a szent-jobbi apátság birtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Piskolt Bihar vármegye érmihályfalvai járásához tartozott.

Híres emberek

  • Itt született Szabó Béla agrármérnök, mezőgazdasági szakíró 1935. szeptember 20-án.
  • Itt született bölcseleti doktor, debreceni professzor, filozófus, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; Sárváry Pál 1765. október 3-án.

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek