Aranyfejű kvézál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pharomachrus auriceps szócikkből átirányítva)
Aranyfejű kvézál
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Trogonalakúak (Trogoniformes)
Család: Trogonfélék (Trogonidae)
Nem: Pharomachrus
Faj: P. auriceps
Tudományos név
Pharomachrus auriceps
(Gould, 1842)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyfejű kvézál témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyfejű kvézál témájú médiaállományokat és Aranyfejű kvézál témájú kategóriát.

Az aranyfejű kvézál (Pharomachrus auriceps) a madarak osztályába a trogonalakúak (Trogoniformes) rendjébe és a trogonfélék (Trogonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia területén honos.

Az Andok magasan fekvő hegyvidéki erdeinek lakója.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza rendszerint 35 cm, súlya 160 gramm. A két ivar közötti nagyságbeli különbség nincs. A felnőtt hímek tollazata fénylő zöld, fejükön a tollak aranyszínűek, melyről a nevét is kapta a faj. Szárnya fekete, hasa vörös, csőre sárga. A nőstények színezete fakóbb, fejük szürke, csőrük fekete. Az ivari dimorfizmus azonban nem annyira kifejezett mint a közép-amerikai kvézálnál (Pharomachrus mocinno).

A hím

Életmódja[szerkesztés]

Magányosan élő faj. Rovarokkal, gyümölcsökkel és békákkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

A faj monogám párkapcsolatban él, de általában évenként új párt választ magának. Általában rohadó fába vájja a fészkét, de a természetes mélyedéseket is kedveli. Hangyák vagy darazsak fészkét is felhasználja. Az ott talált lárvákat elfogyasztja. Fészekalja 2 fehér tojásból áll. A költés 2–3 hétig tart, a kirepülés 2–3,5 héttel később történik. A szülők teljesen egyformán ellátják a fiókákat.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]