Pfalz–Neuburgi Mária Zsófia portugál királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marie Sophie von der Pfalz, Königin von Portugal

Pfalz–Neuburgi Mária Zsófia portugál királyné (Düsseldorf, 1666. augusztus 6. – Lisszabon, 1699. augusztus 4.)

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1666. augusztus 6-án született, a düsseldorfi Benrath Kastélyban, Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem és második felesége, Hesse-Darmstadti Erzsébet Amália tartománygrófnő tizenegyedik gyermekeként és negyedik leányaként. A szülők 1653. szeptember 3-án kötöttek házasságot, miután Fülöp 1651. október 8-án, 35 esztendősen, 9 évnyi házasság után megözvegyült. Első feleségével, Anna Katalin lengyel királyi hercegnővel egy közös fiuk született, de sajnos ő még a születésekor meghalt.

Anyai nagyszülei: II. György, Hesse-Darmstadt tartománygrófja és Szász Zsófia Eleonóra (I. János György szász választófejedelem leánya)

A 20 éves Mária Zsófia 1687. július 2-án, képviselők útján, Heidelberg-ben hozzáment az akkor 39 esztendős, özvegy II. Péter portugál királyhoz, aki 1683. december 27-én veszítette el első feleségét, Szavojai Mária Franciska nemours-i hercegnőt, aki előzőleg Péter bátyjának, VI. Alfonz portugál királynak volt a hitvese. Mária Franciska 1668. április 2-án lett Péter felesége. (VI. Alfonz 1666. augusztus 2-án vette feleségül Mária Franciskát, ám az asszony már a következő évben kérte a frigy érvénytelenítését, férje impotenciájára hivatkozva. A házasságot végül 1668 elején felbontotta az egyház. Mária Franciskának nem született gyermeke első férjétől, Péternek azonban szült egy leányt, Izabella Lujzát 1669. január 6-án.)

Alfonz nem nősült újra és 1683. szeptember 12-én, 40 évesen távozott az élők sorából, gyermeket pedig nem hagyott hátra, ezért koronája öccsére, Péter hercegre szállt.

Mária Zsófia királyné 1699. augusztus 4-én, 32 éves korában hunyt el, Lisszabonban, a Ribeira Palotában, orbánc betegsége következtében. Özvegye nem nősült újra, és hét évvel később halt meg, 1706. december 9-én, 58 esztendős korában. Mária Zsófia holttestét a São Vicente de Fora templomban helyezték végső nyugalomra.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsófia és II. Péter közös gyermekei:

  • János Ferenc (1688. augusztus 30 - 1688. szeptember 17.)
  • János (1689. október 22 - 1750. július 31.), a későbbi V. János portugál király, aki 1706 és 1750 között ült az ország trónján, és aki 1708. október 27-én nőül vette Mária Anna osztrák főhercegnőt, aki hat gyermeket (Barbara, Péter, József, Károly, Pedro és Sándor) szült férjének
  • Ferenc (1691. május 25 - 1742. július 21.), Beja hercege, aki ugyan soha nem nősült meg, de volt két törvénytelen gyermeke Mariana da Silveira-tól
  • egy halva született leány (1693-ban)
  • Franciska (1694-ben született, de csak két hónapot élt)
  • Antónió (1695. március 15 - 1757. október 20.), ő soha nem házasodott meg és gyermeke sem született
  • Teréza (1696-1704)
  • Mánuel (1697. augusztus 3 - 1766. augusztus 3.), Ourém grófja, aki ugyancsak nőtlenül és örökös nélkül hunyt el
  • Franciska Jozefa (1699. január 30 - 1736. július 15.), ő soha nem ment férjhez és gyermekei sem születtek

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heinrich August Pierer: Pierer's Universal-Lexikon der Vergangenheit und Gegenwart, Band 10, 1860, S. 878
  • Johann Samuel Ersch: Allgemeine Encyclopädie der Wissenschaften und Künste , J. f. Gleditsch, 1847, S. 23 Digitalisat

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]