Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg
Franz Ludwig von Pfalz-Neuburg, Portrait.jpg
Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg
Életrajzi adatok
Születési név Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg
Cím pfalz–neuburgi herceg és palotagróf
Született 1664. július 18.
Neuburg an der Donau
Elhunyt 1732. április 6. (67 évesen)
Boroszló
Sírhely Boroszlói székesegyház
Munkássága
Vallás katolikus

Hivatal Breslau hercegérseke
Hivatali idő 1683–1732
Elődje Karl von Liechtenstein-Kastelkorn
Utódja Philipp Ludwig von Sinzendorf

Hivatal Trier érseke és választója
Hivatali idő 1716–1729
Elődje Károly József lotaringiai herceg
Utódja Franz Georg von Schönborn-Buchheim

Hivatal Mainz érseke és választója
Hivatali idő 1729–1732
Elődje Lothar Franz von Schönborn
Utódja Philipp Karl von Eltz-Kempenich

Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg (németül Prinz Franz Ludwig von Pfalz-Neuburg; Neuburg an der Donau, 1664. július 18.Boroszló, 1732. április 6.) pfalz–neuburgi herceg és palotagróf, 1683–1732 között Breslau hercegérseke, 1716–1729 között Trier érseke és választója, 1729–1732 között Mainz érseke és választója, a Német Lovagrend nagymestere.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries électeurs palatins de Neubourg.svg

Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg 1664. július 18-án jött világra családja neuburgi székhelyén Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem (1615–1690) és Erzsébet Amália hessen–darmstadti hercegnő (1635–1709) kilencedik gyermekeként, egyben hatodik fiaként.

A tizenhét gyermekes család fiatalabb fiait egyházi pályára szánták, neveltetésük is ebben a szellemben folyt. Ferenc Lajos herceget édesapja neuburgi és düsseldorfi udvarában szigorú katolikus keretek között oktatták az irgalmas barátok és a jezsuita rend tanítói. A herceg tizennégy éves korában kanonok lett Olmützben, egy évvel később Münsterben, Speyerben és Strasbourgban.

Egyházi pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A boroszlói hercegérseki pozíciót eredetileg Ferenc Lajos herceg bátyjának, Wolfgang Györgynek szánták, ő azonban alig megválasztása előtt nem sokkal elhunyt. Ferenc Lajos herceget sógora, I. Lipót magyar király – aki Eleonóra pfalzi hercegnő férje volt – támogatásával és javaslatára 1683. június 30-án megválasztották a boroszlói hercegérseki székbe elhunyt fivére helyett. Két évvel később a herceget, az egyik legmagasabb és legerősebb egyházi személyt, sziléziai kormányzóvá nevezték ki. Boroszlói egyházfiként jelentős lépéseket tett a város fejlesztése érdekében: 1694-ben átszervezte a boroszlói egyházmegye területén a papi szemináriumokat, 1702-ben Leopoldina néven a boroszlói egyetemet, valamint Orphanotropheum néven árvaházat alapított, 1711-ben az irgalmas testvérek kórházának alapjait fektette le. 1729-ben megrendelést adott egy új püspöki rezidencia felépítésére. Otthamchau városában leromboltatta a régi Szent Miklós-templomot, hogy helyére új, barokk stílusút építtessen, közel a szintén a hercegérsek által emeltetett Niederschlosshoz. 1730-ban kezdte el építtetni a Deutschhaus Mainz nevű kastélyt barokk stílusban Anselm Franz von Ritter zu Groenesteyn tervei szerint.

1694-ben bátyja, Lajos Antal wormsi érsek halála után Ferenc Lajos herceg lett Worms következő érseke. A városban saját vagyonából támogatta a székesegyház felújítását, illetve élete végéig járadékot folyósított az árvaháznak. Szintén fivére halálának köszönhette a Német Lovagrend nagymesteri címét, amit – wormsi érseki címéhez hasonlóan – haláláig viselt. Nagymesterként fellépett az ellen, hogy a brandenburgi fejedelem a rend birtokában lévő területek törvénytelen kisajátításával segítse elő elismerését porosz királyként. I. Lipót német-római császárral együttműködve külön ezredet – a Teutschmeister-ezredet – állított fel.

1702-ben I. Lipót magyar király és német-római császár eladta Ferenc Lajosnak és a német vitézi rendnek a magyarországi Jászkun kerületet, a Kiskunságot és a Nagykunságot az ott élő népekkel egyetemben.[1][2]

1716. február 20-án a herceget Trier hercegérsekévé választották, ezzel egyike lett a német-római császárt választó fejedelmeknek. Egyházi pozícióját március 29-én vette át, míg világi, választói rangját csak közel egy év elteltével. Uralkodása alatt a franciák elleni háborúban megsemmisült Trier városát teljes egészében újjáépítették; a dómot például barokk stílusban építették át és kibővítették két toronnyal, míg a Mosel folyó felett új híd készült el. Az igazságszolgáltatást és az oktatást is megreformálta, 1722-ben a trieri egyetemnek adott új alapokiratot. 1710-től kezdve Ferenc Lajos herceg a mainzi érsek, Lothar Franz von Schönborn tanácsadója és helyettese volt; így mikor az érsek 1729. január 30-án meghalt, egyértelmű volt utódlásának kérdése. Április 6-án Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg mainzi érsek és egyben választó, valamint birodalmi főkancellár lett. A trieri és a mainzi egyházmegyék egyesítését azonban a pápa nem engedélyezhette, ezért Ferenc Lajos herceg mielőtt átvette volna mainzi hivatalát, március 3-án lemondott trieri hercegérseki rangjáról. Birodalmi főkancellárként azon munkálkodott, hogy elfogadtassa a rendekkel unokaöccse, VI. Károly német-római császár a leányági örökösödést is lehetővé tévő törvényét, a Pragmatica Sanctiót. Ennek érdekében még a császárvárosba is elutazott, tárgyalni az uralkodóval.

Halála és emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg, mainzi hercegérsek 1732. április 6-án hunyt el szélütés következtében, bécsi utazásából hazatérve. A boroszlói székesegyházban temették el abban a kápolnában, amit külön az ő számára építettek hozzá a dómhoz Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei alapján. A herceg a 18. századi német katolikus egyház legjelentősebb személyiségei közé tartozik. Valamennyi fennhatósága alatt álló területen fontos adminisztratív és jogi reformokat vezetett be, tevékenyen részt vett az ellenreformációban, igyekezett az egyház érdekeit képviselni és ezeknek érvényt szerezni.

Címerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leszármazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. dr. Szentesi Tóth Kálmán: Történelmi emlékek a Jászkunság és Karcag múltjából – I. Lipót eladja a Jászkunságot. JNSZMEK. Kertész József Könyvnyomdája, 1940. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  2. Pezenhoffer, Antal. A magyar nemzet története VI. (PDF), „Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell” Alapítvány Út, Igazság, Élet Kiadó. ISBN 963-8283-08-4 (2003). Hozzáférés ideje: 2011. június 4. 

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Franz Ludwig von der Pfalz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Francesco Luigi del Palatinato-Neuburg című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Franz Ludwig von der Pfalz, 5. (német nyelven), Berlin: Duncker & Humblot, 369. o [1961]. Hozzáférés ideje: 2010. október 1. 
  • Kastner, Karl. Breslauer Bischöfe (német nyelven). Breslau: Ostdeutsche Verlags-Anstalt (1929) 
  • Illert, Friedrich Maria (1916.). „Fürstbischof Franz Ludwig, der Erneuerer des Bistums Worms. Zu seinem Gedächtnis an seinem 200. Todestag.”. Der Wormsgau 1916 (3), 340–343. o.  
  • Schmid, Josef Johannes. Franz Ludwig von der Pfalz, in: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon, 16 (német nyelven), 1231–1237. o. ISBN 3-88309-079-4 (1999). Hozzáférés ideje: 2010. október 1. 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc Lajos pfalz–neuburgi herceg témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
Lajos Antal pfalz–neuburgi herceg
A Német Lovagrend nagymestere
1694–1732
Wittelsbach-ház
A Német Lovagrend nagymesteri rendkeresztje
Következő uralkodó:
I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek
Előző uralkodó:
Lothar Franz von Schönborn
Mainzi hercegérsek és választó
1729–1732
Wittelsbach-ház
Következő uralkodó:
Philipp Karl von Eltz-Kempenich