Petrovay György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2016. december 11., 22:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Dolhai és petrovai Petrovay György (Tiszabő, 1845. január 30.Máramarossziget, 1916.) földbirtokos, levéltáros, genealógus, növénynemesítő. Álneve Kiss Iván.

Élete

Petrovay László ügyvéd, földbirtokos és ehrenbergi báró Cannal Johanna fia. Tanulmányait otthon kezdte, 1854-1857 között Bécsben tanult a Bilka József-féle magán fiúnevelő intézetben. A gimnázium 3. és 4. osztályát Pesten az állami gimnáziumban, az 5. a kegyesrendieknél, a 6-8. osztályt Szarvason végezte.

1864-ben az akkori helytartó-tanács engedélyével, mint betegsége miatt otthon tartózkodó, magánhallgatóként iratkozott be Egerben a jogi tanfolyamra. 1866-ban ő felsége nevében nagykorúsíttatott, tanulmányait félbeszakította s átvette örökségét, a nagykörűi birtokot. 1868-ban nagybátyja, családjának utolsó férfisarja, báró Cannal Károly nyugalmazott császári és királyi főhadnagy fiává fogadta. 1870-ben birtokán faiskolát létesített, melynek művelésével és csemetéinek elárusításával foglalkozott. Terményeit több kiállításon első díjjal és oklevelekkel tüntették ki. 1867-től mint Heves vármegye bizottsági tagja és választó összeírási elnök részt vett a függetlenségi párt politikájában. Több ízben működött mint Heves vármegye által kiküldött helyettes alispán. 1879-ben mint a szolnoki kataszteri járás választott járásbecslője védte a birtokosság érdekeit a becslőbiztos ellen.

1879-ben felvették a kolozsvári unitárius egyház tagjai közé, miután a római katolikus egyházból kilépett. 1881-től a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium megbízásából négy évig működött több megyében a faiskolák rendezésénél, majd philoxera biztosnak választották. 1906-1916 között Máramaros vármegye főlevéltárnoka volt.

A magyar heraldikai társaság igazgató-választmányi taggá választotta, a Magyar Történelmi Társulatnak alapító tagja. Nagykörűben meghonosította a gyümölcstermesztést, többek között a híres germersdorfi cseresznyefajtát is. Kézirathagyatéka a nagybányai levéltárban található.

Művei

  • Fegyvernek város magyar köriratú pecsétje. Századok 1880.
  • A köpösdi gróf Tolvay-család. Századok 1880.
  • Lector regius. Történelmi Tár 1887.
  • Egy adat Bogdán vajda kivándorlásához. Történelmi Tár 1887.
  • A bilkei Lipcsey-család. Turul 1894.
  • A Szaplonczay család leszármazása 1360-tól. Turul 1901.
  • Oklevelek Máramaros vármegye történetéhez I. Történelmi Tár 1909.
  • A báró és nemes Orczy-család. Turul.
  • Adalékok a Sárközyek genealogiájához. Turul.
  • A Rajcsániak czímere. Turul.
  • A Dolhay család története. Turul.
  • A komlósi Komlósy család története 1344. évtől. Turul.
  • A Bilkey Gorzi, Ilosvay, Kisfalusy és a Petrovay családok története. Turul.
  • A felső-vadászi Rákóczy család. Turul.

Kertészeti cikkeket is írt szaklapokba és az általa kiadott Nagy-Kürüi Értesitőbe (1887).

Források