Paradise City

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guns N’ Roses
Paradise City
kislemez a(z) Appetite for Destruction albumról
Megjelent 1988
Formátum 7", 10", 12", CS, CD
Stílus Hard rock
Hossz 6:46
Kiadó Geffen
Szerző Axl Rose, Slash, Izzy Stradlin, Duff McKagan
Producer Mike Clink
Guns N’ Roses-kronológia
"Nightrain"
(1988)
"Paradise City"
(1988)
"Patience"
(1989)
A(z) Appetite for Destruction album dalai
"Mr. Brownstone"
(5)
"Paradise City"
(6)
"My Michelle"
(7)

A Paradise City az amerikai hard rock banda, a Guns N' Roses dala. A dal szerepelt az együttes 1987-ben megjelent Appetite for Destruction című debütáló albumán, a kislemez pedig 1988-ban jelent meg. Ez az egyetlen olyan dal a lemezen, amelyben szintetizátort használtak. A dal a Billboard Hot 100 ötödik helyéig jutott, ez a zenekar harmadik olyan kislemeze, amely bejutott a Top 10-be.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Slash elmondta, a dalt egy furgon hátsó részében írták, hazafelé jövet San Francisco városából, ahol aznap játszottak a Rock N Riders együttessel. A furgon hátuljában ültek ittak és akusztikus gitáron játszottak, mikor Slash előjött az intróval. Duff McKagan és Izzy Stradlin is csatlakozott. Slash elkezdett dúdolni egy dallamot, amire Axl Rose elénekelte a "Take me down to the Paradise City" mondatot. Slash folytatta a "Where the grass is green and the girls are pretty"-vel. Axl újra elénekelte az első sort, mire Slash azt kiabálta, "Where the girls are fat and they've got big titties". Axl a "Take . . . me . . . home!"-al fejezte be a dalt. Slash jobban szerette a refrén második változatát, de végül a többi tag az első mellett döntött, így a gitárost leszavazták. Később közösen a szöveg többi részét is megírták, a végén pedig Slash előjött azzal a nehéz riffel, ami az egész dalt hajtja.[1]

Sokan azt hiszik, a "Paradise City" San Franciscóról és az ottani korrupcióról szól. Mások azon a véleményen vannak, hogy a dal Axl Rose és Izzy Stradlin Indiana-beli szülővárosáról, Lafayette-ről és a közeli Purdue Universityről szól.[forrás?] Egy Hit Parader magazinban megjelent 1988-as interjúban Rose elmondja, „a versszakok a dzsungelről szólnak, a refrén inkább a közép-nyugatról”. Matt Sorum annak ellenére, hogy nem volt ott a dal írásánál, azt nyilatkozta a szöveget Írországról írták. Más hiedelmek szerint a dal középpontjában a Geneva-tó áll, ahol a zenekar tartózkodott az Appetite for Destruction készítése során. Házat béreltek, pontosan a tó mellett.

A zenekar gyakran a koncertek befejézésénél játszotta a dalt a Use Your Illusion Turné és a Chinese Democracy Turné alatt.

A dal a 21. helyet kapta a VH1 "Minden idők 40 legnagyobb metal dala" listán,[2] 3. helyet a Total Guitar magazin "Minden idők 100 legnagyobb szólója" listáján, az évek során több hasonló díjat is bezsebelt. A Rolling Stone magazintól a 453. helyezést nyerte el a "Minden idők 500 legjobb dalának listáján".[3]

Slash-nek ez a kedvenc Guns N' Roses dala.[1]

Az utolsó két percben a dal megváltozik, a refrént többször ismétlik, miközben Slash játssza a gitárszólót a háttérben.

A Hanoi Rocks gitárosa Andy McCoy szerint a dal a Hanoi Rocks néhány riffjének másolata. Szerinte a refrén hasonló a "Lost in the City" riffjéhez csak egy kicsit lassabb. Axl Rose már többször említette, hogy a Guns N' Roses-nak a Hanoi Rocks jelentette a legnagyobb inspirációt. A "Paradise City" riffjét gyakran használják fel az egykori Guns N' Roses tagok az új projektjeikben. Ez hallható Izzy Stradlin "Bomb" és a Velvet Revolver "Do It For the Kids" daljában is.

Közreműködők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zenekar a koncerteken mindig az utolsó dalként, mintegy ráadásként adja elő a dalt. Ez már egy 1988-as fellépés óta hagyomány a koncertjeiken. A dalt az 1992-es Freddie Mercury emlékkoncerten is előadták (ez alkalommal a rövid setlist első száma volt).

Videoklip[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A videoklip felét a New Jerseyben található Giants Stadiumban forgatták, ahol a zenekar az Aerosmith együttessel közösen lépett fel. A videó felénél egy Concorde utasszállítóba látjuk őket belépni, amivel Angliába repülnek játszani, majd gyorsan visszatérnek az USA-ba. Az anglia felvételek a Monsters of Rock rendezvényen készültek a Donington Parkban. Ennek oka az a súlyos haláleset, amely a Guns N' Roses fellépésekor történt. Úgy gondoltak a felvételekből jó videklipet lehetne elkészíteni és egyben ezzel tisztelegnének azok előtt, akik meghaltak a koncerten. Duff a klipben egy Aerosmith pólót visel.

A videó körülbelül negyedik percében Axl Rose jól láthatóan egy Második világháborús náci tiszti sapkát visel és egy stage pass lóg a nyakában, amin egy SS sas található. Axl kinyitja a stage pass-t, megmutatja a sast, majd becsukja, végül jelentőségteljes pillantással néz a kamerába. A videó nagy része fekete-fehér.

Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A híres rock n' roll énekes Pat Boone 1997-ben elkészítette a feldolgozást, majd rátette a heavy metal dalok feldolgozásaiból álló albumra, amely a In a Metal Mood: No More Mr. Nice Guy címet kapta.
  • A Warrior Soul a dalt még metálosabb stílusban vette fel és rákerült az 1999-es Guns N' Roses tisztelgő albumra, az Appetite For Reconstruction-ra.
  • Az Eighteen Visions nevű post-hardcore zenekar a 2004- es Bring You To Your Knees: A Tribute to Guns & Roses albumára is elkészítette (többek közt) a dal feldolgozását.
  • A Scubba elkészítette a maga feldolgozását chill out stílusban, majd felkerült a 2006-os Guns N' Roses tisztelgő-albumra a Bossa n' Roses-ra.
  • 2009-ben Slash "Sahara" kislemezén a "Paradise City" egy új verziója szerepelt, a Cypress Hill és Fergie (Black Eyed Peas) közreműködésével.
  • Michael and the G2s együttes feldolgozása felkerült a Michael and the G2s Cover Everything albumra.

Feldolgozások élőben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999-ben a Hole előadta a "Paradise City"-t a Big Day Out-ban, Ausztráliában. Később felkerült a Celebrity Skin "Limited Tour Edition" kiadására is.
  • A Velvet Revolver a Cypress Hill együttessel közösen felvette a dal rap-verzióját.
  • Az American Idol nyertese Carrie Underwood a „Carnival Ride Turnén” előadta a dalt, a „November Rain”-nel együtt.
  • A Camp Freddy feldolgozásokat játszó banda Slash-el és Duff McKagan-el adta elő a dalt, valamint csatlakozott hozzájuk Chester Bennington a Linkin Park-ból.

Megjelenése más médiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Buli az élet című filmben az egyik részeg karakter ezt a dalt énekli.

A dal a Burnout Paradise című versenyautós videojáték főcímzenéje volt, valamint a játékban kitalált várost Paradise City-nek hívják.

A Degrassi:The Next Generation című sorozat egy négy részes epizódjának címe "Paradise City" volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Bozza, Anthony, & Slash (2007). Slash. Harper Entertainment: New York. pp. 131-132
  2. "VH1 40 Greatest Metal Songs", 1-4 May 2006, VH1 Channel, reported by VH1.com; last accessed September 10, 2006.
  3. http://www.rollingstone.com/news/coverstory/500songs/page/5

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]