Paránypillefélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Paránypillefélék
Stigmella alnetella
Stigmella alnetella
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Monotrysia
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Nepticuloidea
Család: Paránypillefélék (Nepticulidae)
Stainton, 1854
Szinonimák
  • Törpemolyok
  • Törpemolyfélék
  • Törpemoly-félék
  • Törpe aknázómolyok
alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Paránypillefélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paránypillefélék témájú kategóriát.

A paránypillefélék családját (Nepticulidae) a korszerű rendszertanok a valódi lepkék alrendjének Heteroneura alrendágába sorolják. A hagyományos felosztás szerint – amint erre a törpemolyok stb. névváltozatok is utalnak – a molylepkék (Microlepidoptera) közé tartoznak.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család fajai az egész Földön elterjedtek. Közép-Európában több mint 180, Magyarországon 118 fajuk ismert (Pastorális, 2011).

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E család tagjai a legkisebb termetű lepkék: szárnyaik fesztávolsága mindössze 3–10 mm. Fejükön, tarkójukon a szőrzet bojtként kiemelkedik. Szárnyaik hosszúkásak, hegyesek, a szegélyükön hosszú rojtokkal. Az egyes fajok imágói annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy biztosan csak a hernyók aknái alapján lehet őket meghatározni (Mészáros, 2005).

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hernyók monofágok, és legtöbbjük levelekben, néhányé termésben, illetve kéregben aknázva él, ahol kanyargós járatokat, illetve kisebb-nagyobb foltokat rág ki – de a legtöbb faj hernyója az aknán kívül, a növényen bábozódik. Legfontosabb gazdanövényeik az alábbi fák:

  • alma (Malus sp.),
  • galagonya (Crataegus sp.),
  • nyírfa (Betula sp.),
  • fűzfa (Salix sp.),
  • tölgy (Quercus sp.) – a tölgyeken több mint harminc fajuk él (Mészáros, 2005).

Az aknában mindig van ürülék. A levélakna lehet:

  • kígyóakna,
  • foltakna,
  • vegyes akna (Csóka, 2003).

A lepkék nappal a fák törzsén, a levelek fonákján vagy egyéb növényrészek között rejtőznek, és csak alkonyatkor, illetve a kora esti órákban röpülnek. A mesterséges fényforrások nem vonzzák őket (Mészáros, 2005).

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok faj tartozik a családba, és a rendszerezés nehézségeit jelzi, hogy két nemét (Artaversala, illetve Sinopticula) nem sikerült alcsaládba sorolni.

A többi nemet két alcsaládba osztják.

Névváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • törpemolyfélék[1]
  • törpemoly-félék[2]
  • törpe aknázómolyok[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Buschmann, Ferenc. A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I., Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27 (magyar nyelven), Gyöngyös: Mátra Múzeum, 267–287. o (2003) 
  2. Pataki, Ervin. Rend3.4.9: Lepkék – Lepidoptera, MKK Galeria (magyar nyelven), Gödöllő: Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (2005) 
  3. Varga, Zoltán. A lombfogyasztó rovarok szerepe, Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven), Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem (2003)