Papírmalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az International Paper Company amerikai papíripari vállalat Kraft papírmalma Georgetown, South Carolina városban. Felépítésekor ez volt a világ legnagyobb papírmalma.
Egy papírmalom alagsora. A pépesítés, a cellulóz kioldása és a papír elkészítése jelentős mennyiségű vegyi anyagot és vizet igényel, amely erősen korrodálja a papírgyártásban felhasznált gépeket.

A papírmalom a papír előállítását végző üzem (régies) megnevezése, manapság jobban elterjedt a papírgyár kifejezés. A papírmalomban végzik a papírgyártás nagyüzemi műveleteit.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Papírmalom a 19. század közepén (a Forest Fibre Company New Hampshire-ben).

A papírmalom kifejezés onnan ered, hogy a papír gyártásához rengeteg vízre van szükség, ezért ezeket az üzemeket igyekeztek vízfolyások mellé telepíteni. A vízimalomhoz hasonlóan az alapanyag előkészítéséhez, felaprításához felhasználták a víz erejét.

A papírt feltaláló kínaiak, majd a technológiát átvevő muzulmán országok a középkorban általában emberi vagy állati erővel működteték a papírgyártáshoz szükséges gépeket, a víz felhasználására nincs egyértelmű bizonyíték.[1][2][3][4]

A történészek bebizonyították, hogy 794-795 körül papírüzemek működtek az Abbászida-dinasztia fővárosában, Bagdadban, de vita tárgya, hogy ezeket papírmalomnak lehet-e nevezni.[5]Ibn Battúta 400 "papírgyártó malomkőről" számolt be a marokkói Fez városában, de egyrészt nem is említi a víz felhasználását, másrészt nehéz elképzelni, hogy elegendő víz állt volna rendelkezésre ennyi malom meghajtásához, ezért a történészek szerint ez állati vagy emberi erővel hajtott malmokat takar.[3][6]

Az első, vízzel hajtott papírmalomra vonatkozó utalás 1282-ből származik, a mai Spanyolország területén található Aragóniai Királyságból.[7] III. Péter aragóniai király egyik rendeletében utal a királyi papírmalom ("molendinum") megalapítására Xàtiva városban, amely a korabeli papírgyártás egyik fontos központja volt.[7] A dokumentum szerint a helyi - muzulmán - papírgyártók ellenezték a technológiai újítást bevezető papírmalom megjelenését, mivel külön garantálta számukra a jogot, hogy folytassák a hagyományos (azaz kézi) úton történő papírgyártást, illetve felmentette őket az új malomban való munka alól.[7]

Stromer papírmalma a Nürnbergi Krónika egyik illusztrációján (a kép jobb alsó sarkában).

Észak-Európában az első állandó papírmalmot 1390-ben alapította Nürnbergben Ulman Stromer, a malmot később a gazdagon illusztrált Nürnbergi Krónika is megörökítette.[8] A 14. századtól kezdve Európában jelentős haladás történt a papírgyártás gépesítése terén.[9]

A középkori Magyarország területén az első papírmalom Lőcse város területén kezdte meg működését, feltehetőleg 1515 előtt. A malmot Tamás mester irányította, aki feltehetően német területről érkezett. 1530. november 24-én reggel 9 órakor zsoldosok megrohanták Lőcsét és más épületekkel együtt felégették a papírmalmot is.

A 17. században 27, a 18. században 103, a 19. században 42, míg a 20. században 20 papírmalmot, illetve -gyárat alapítottak Magyarország területén.[10]

Kialakítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A papírmalom lehet teljesen integrált vagy nem integrált. Az első esetben a papírmalom területén történik az alapanyagok pépesítése és áztatása is. A nem integrált papírmalmok viszont a máshol előállított (általában fa-)rostot előkészítve kapják meg és azt dolgozzák fel.

A modern papírmalmok jelentős mennyiségű vizet és energiát használnak fel a papír előállítása során, ezért napjainkban is előszeretettel települnek nagy vízfolyások mellé.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tsien, Tsuen-Hsuin 1985, pp. 68−73
  2. Lucas 2005, p. 28, fn. 70
  3. ^ a b Burns 1996, pp. 414f.:
    Általánossá vált a papír"malom" kifejezés használata (vagy utalás 400 papírmalomra Fezben!), az iszlám társadalmakban létrehozott, víz erővel működtetett eszközökkel kapcsolatban. Azonban minden rendelkezésre álló bizonyíték a kézi erővel előállított papírra utal, ugyanis a papírt kis vízfolyások mellett, folyóktól távol gyártották, nehogy utóbbit beszennyezzék.
  4. Thompson 1978, p. 169:
    „Az európai papírgyártás abban különbözött elődeitől, hogy gépesítették a folyamatot és a gépek hajtására a víz energiáját használták fel. Jean Gimpel, a La Revolution Industrielle du Moyen Age ("A középkori ipari forradalom") című művében rámutat arra, hogy a kínaiak és az arabok csak emberi vagy állati erőt használtak fel. Gimpel szerint: "Meggyőző bizonyítéka ez annak, hogy a korabeli európapiak milyen műszaki gondolkodásúak voltak. A papírgyártás technológiája szinte a fél világot átszelte, de útközben egyetlen kultúra sem változtatta vagy gépesítette előállításának folyamatát."'”
  5. Burns 1996, p. 414
  6. Tschudin 1996, p. 423
  7. ^ a b c Burns 1996, pp. 417f.
  8. Stromer 1960
  9. Stromer 1993, p. 1
  10. Magyar Országos Levéltár: Papírmalmok Magyarországon

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Paper mill című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]