Pannotia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pannotia
Positions of ancient continents, 550 million years ago.jpg
Pannotia 550 millió évvel ezelőtt
Földtörténeti adatok
Kor 600–540 Ma
Idő ediakara
Hegységképződési
fázisok
asszinti

Pannotia (vagy Vendia) egyelőre hipotetikus, rövid ideig létező szuperkontinens volt a földtörténet neoproterozoikum idejének ediakara időszakában az akkori kontinentális kéreglemezek egyesülésével alakult ki. A prekambrium legvégén széttöredezett. Déli része nagyjából egyben maradt, ez képezte az első Gondwanát, északon több kisebb kontinens alakult ki, mint Laurentia, Szibéria és Baltica.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körülbelül 750 millió évvel ezelőtt Rodinia három nagyobb darabra esett szét. Ezek Laurázsia elődje, az ős-Gondwana és a Congo-kraton. Protolaurázsia dél felé sodródott, Protogondwana pedig balos forgásba kezdett. Közöttük helyezkedett el Congo. A szárazföldek súlypontja a déli félgömbre tevődött, hacsak nem volt még ma már ismeretlen (megsemmisült) őskontinens az északi féltekén. Az általános déli irányú mozgás végül ismét összesodorta a lemezeket, ezzel alakult ki Pannotia, és indult be az asszinti orogén fázis (vagy pánafrikai hegységképződés).

Pannotia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy 600 millió éve a három nagyobb darab ismét összeforrt, de már az egységesedési fázisban aktív riftesedés indult meg. A szárazulatok nem voltak egységesek, mert a hatalmas kontinentális talapzatok (self) sekélytengerei elválasztották egymástól a kiemelkedéseket. Hasonló V-alakot öltött, mint később Pangea. A két szár északkelet felé nyílt, közöttük a gyorsan meginduló iniciális tevékenység hozta létre a mai Csendes-óceán ősét, a későbbi Panthalasszát. Alig 50 millió év alatt az új óceáni lemez kettészakította Pannotiát, ezzel alakult ki a Iapetus-óceán. Végül összesen négy darabra hullott, amelyek később a Pangeában egyesültek újra.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]