Oszoli Piroska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2019. július 28., 08:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete)
Oszoli Piroska
2016-ban
2016-ban

Született1919. január 21.
Dunaföldvár
Meghalt2017. március 22. (98 évesen)
Dunaföldvár
Nemzetiségemagyar
Stílusarealista, impresszionista
Iskoláifőiskola, magyar–történelem
főiskola, rajztanár
Mestere(i)Doór Ferenc
Aki hatott ráSzőnyi István
A Wikimédia Commons tartalmaz Oszoli Piroska témájú médiaállományokat.

Oszoli Piroska (született Névery) (Dunaföldvár, 1919. január 21. – Dunaföldvár, 2017. március 22.) magyar festőművész.

Élete

Dunaföldváron született nemesi származású pedagóguscsaládban, dédapja, Névery Sándor helyi jegyző házában. Tanulmányai befejeztével Budapesten magyar–történelmet tanított pár évig. Közben műkedvelő festőként Doór Ferenc (1918–2015)[1] erdélyi származású festőművésznél tanult.

1947-ben hazatért szülőfalujába, ahol harmadik tantárgyként rajzot is tanított. Közben elvégezte a rajztanári szakot is. 1949-ben házasságot kötött a szovjet hadifogságból hazatért Oszoli István biológia–kémia-szakos középiskolai tanárral, akivel annak 2003-ban bekövetkezett haláláig együtt éltek.[2] Két fiuk született, István (1950) és András (1953). Nyugalomba vonulása után még teljes négy évtizeden átívelő önálló művészi pályájának élhetett. Végigfestette lakóhelye és a környező települések tájait. A Duna megörökítése plein air festészetének fő eleme volt. Aztán festőállványával bejárta az országot, kedves témája a Balaton és környéke lett. Majd Európa természeti és ember alkotta szépségei következtek Németországtól Dalmáciáig és Olaszországtól Norvégiáig. Számtalan alkotótáborban vett részt, ő maga is szervezett jó néhányat. Számos önálló kiállítása volt Magyarországon, de művei az egész világon megtalálhatók Ausztriától Új-Zélandig.[3]

98 évesen, szülőházában hunyt el.

Díjai, kitüntetései

  • Dunaföldvár díszpolgára (1996)

Jegyzetek

Források