Nászút-barlang

Nászút-barlang
A Nászút-barlang bejárata
Hossz	20 m
Mélység	13 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	13 m
Tengerszint feletti magasság	507 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-24
Elhelyezkedése
Nászút-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 41″, k. h. 20° 42′ 35″48.561316666667, 20.709816666667

A Nászút-barlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 1575 méterre, 260 fokra, Bódvaszilas központjától északra, víznyelőhöz hasonló mélyedés alján, fokozottan védett területen van bejárata. Közelében nyílik a Cilike-zsomboly. Közel van a Névtelen-zsombolyhoz és a két barlang között hangkapcsolat van. Néhány turistatérkép jelöli helyét barlangjellel és nevének feltüntetésével. Mellette, nyugatra található két markáns felszakadás, amelyeket S/14 és S/15 jelekkel jelölnek.

Középső triász wettersteini mészkőben keletkezett. Különlegessége az, hogy alsó-hegyi barlang, de nem zsomboly. Vízszintes kiterjedése 14 méter. Függőleges a bejárati rész első szakasza. Járata 10 méter mélység után megtörik és visszafordul, valamint még körülbelül 20 métert halad lefelé mintegy 45 fokos szögben az omladékos végpontig. Engedéllyel látogatható a lezáratlan és szűk barlang.

Előfordul irodalmában Ismeretlen-zsomboly (Kordos 1984), Nászlyuk-barlang (Szenthe 1976), Nászut-barlang (Fodor 1972, Csernavölgyi 1972), Nászut-zsomboly (Horváth, Máté 1975) és Nászút-zsomboly (Kordos 1984) neveken is. S-16 jellel is jelölve volt (Kósa 1992).

Kutatástörténet

1972-ben tárták fel a Vörös Meteor Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai. Walkovszky Attila és Szenthe István 1972-ben huzatméréseket és hőmérsékletméréseket végeztek benne. 1975-ben Marek E., Molnár A., Oláh I. és Törő I. mérték fel és a felmérés alapján Molnár A. rajzolt alaprajz térképet, hosszmetszet térképet és kilenc keresztmetszetet, amelyek 1:100 méretarányban lettek szerkesztve. 1975. október 19-én és egy későbbi munkatúrán az FTSK Barlangkutató Szakosztály egy új részét tárta fel. Az 1975. évi MKBT Beszámoló szerint az új rész körülbelül 300 méter hosszú, de mivel ez egy magas hasadék egymás felett kitáguló szintjében van, a valódi hosszúság valószínűleg kisebb.

1976-ban Lukács László is részt vett kutatásában. A Szenthe István által írt és az MKBT Beszámoló 1976. évi évfolyamában megjelent csoportjelentés szerint feltáráskor körülbelül 40 méter hosszú volt. 1977-ben a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának tagjai átkiabálással bizonyították, hogy összefügg a Névtelen-zsombollyal. Bejárások alapján úgy gondolták, hogy az egyik magasra felnyúló kürtője nagyon megközelíti a zsombolyt. Az 1977. évi beszámolójukban az olvasható, hogy az 1977. évi munkájuk az volt, hogy a Névtelen-zsomboly oldalhasadékában lévő kőtörmelék eltávolításával bejáratot találjanak a Nászút-barlangba, amely megalapozná a további munkát.

Az 1977. január 30-án készült és 1975. novemberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint 22 méter alaprajzi hossza, 26 méter hosszú a valóságban, 15 méter vízszintes kiterjedése és 16 méter függőleges kiterjedése. Bódvaszilason, 505 méter tengerszint feletti magasságban, az úttól balra 10 méterre, fenyőerdőben van vízszintes profilú, bontott és ácsolt hasadékbejárata. Alapvetően vízszintes járatok lettek feltárva és tervezték a további bontást a végponton lévő törmelék biztosítása után, mert mérések alapján egy nagy barlangrendszert feltételeztek. A végponton lévő ácsolat életveszélyes, korhadt. A kéziratban az is olvasható, hogy 1957 augusztusában fedezték fel Balázs Dénesék.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Nászút-barlang néven Nászút-zsomboly és Ismeretlen-zsomboly névváltozatokkal, valamint térképen van helye feltüntetve. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1975-ben készült térképek, valamint több adattal együtt fel van tüntetve egy irodalmi mű, amely a barlangra vonatkozik. 1995 óta a Világörökség része.

Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének barlangjairól, amelyen a 13 méter mély Nászút-barlang a 40. legmélyebb. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 13 méter mély barlangként szerepel. A füzetben megjelent egy ismeretlen készítési idejű és ismeretlen készítőjű barlangtérkép, amelyen a barlang alaprajza és függőleges hosszmetszete van ábrázolva hat keresztmetszettel. A verseny egyik lehetséges felszíni érintőpontja volt.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent a 2018-ban készült alaprajz térkép és két hosszmetszet térkép. A könyvben az olvasható, hogy 20 méter hosszú, 13 méter mély és 514 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Megjegyzésként szerepel, hogy Molnár A. szerint 20 méter mély. Publikálva lett a könyvben egy fénykép, amelyen kívülről fényképezett bejárata figyelhető meg. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye.

Irodalom

• Csernavölgyi László: Beszámoló a VM Egyetértés Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1972. december 10. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a Vörös Meteor Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 43. old.
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fodor István: Jelentés a Barlangklíma Szakbizottság 1972. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 7. old.
• Gazdag László – Vidics Zoltánné: Elvesztettük őket! Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 134. old.
• Horváth János – Máté József: Ferencvárosi Természetbarát SK Barlangkutató Szakosztályának jelentése az 1975. évi működésről. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 107–108. old.
• Horváth János: Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Szakosztályának 1976. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1976. 137. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 21., 22. oldalak és az elülső borító belső oldala ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 282. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 5., 6., 7., 18., 20., 22., 70. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 21. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Regős József: Beszámoló a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának 1977. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1977. 245. old.
• Regős József: Beszámoló a Promontor SE Barlangkutató Csoportjának 1977. évi munkáiról. Kézirat, 1978. január 16. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rendezőség: Nemzetközi barlangászverseny. Új Lukács Kupa. MKBT Tájékoztató, 2002. január–február. 7. old.
• Szenthe István: A Promontor SE Barlangkutató Csoportjának 1976-ban végzett munkái. MKBT Beszámoló, 1976. 213. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 138., 316. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Kutatási terv. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Nászút-barlang leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• A Tektonik Barlangkutató Csoport kézirata az MKBT barlangkataszteri pályázatra. 1977.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Nászút-barlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás