Nyálkáshalfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nyálkáshalfélék
Meiacanthus atrodorsalis
Meiacanthus atrodorsalis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Blennioidei
Család: Nyálkáshalfélék (Blenniidae)
Rafinesque, 1810
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nyálkáshalfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyálkáshalfélék témájú kategóriát.

A nyálkáshalfélék (Blenniidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyálkáshalfélék a világ minden tengerében, csaknem minden tengerparton fellelhetők. Sok fajuk árapály-tócsákban él. Napjainkban a nyálkáshalakat nem fenyegeti közvetlen veszély. Mivel azonban a partok mentén élnek, jobban ki vannak téve a környezetszennyezés hatásainak, mint a nyílt tengeri fajok.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyálkáshalfélék hossza fajonként különböző, és 30 centiméterig terjedhet. Legtöbbjüknek hosszúkás teste van, némelyek elágazó fejdíszt viselnek. Sok nyálkáshal képes hangulatának megfelelően hirtelen megváltoztatni a színezetét. Ennek többféle oka lehet: önvédelem, agresszió levezetése, alárendeltség kifejezése, álcázás és nászruha ívás idején. A szemüket egymástól függetlenül képesek mozgatni, így egyszerre szemmel tudják tartani a rájuk leselkedő veszélyeket és vadászni is tudnak.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyálkáshalfélék territoriális lények. Minden állatnak van saját területe. Kis ideig a szárazon is megélnek. Táplálékuk tengeri makkok, egyéb kistestű rákok, egyes algafajok és tengerifű. A legtöbb faj legfeljebb 4 évig, ritkán 14 évig él.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egyéves korban érik el. Az ívási időszak április-augusztus között van. A nőstények egy mélyedésben, sőt hulladékban helyezik el az ikracsomót. A hím úszóival oxigéndús vizet legyez az ikrákra. Az ikrák száma az adott hal korától és méretétől függ. A kifejlődéshez szükséges idő, fajonként eltérő. Egyes fajoknál két hónap is kell.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi nemek tartoznak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6