Niederwölz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niederwölz
Utcakép a Szt. Miksa-templom tornyával
Utcakép a Szt. Miksa-templom tornyával
Niederwölz címere
Niederwölz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásMuraui járás
Irányítószám8811, 8831
Körzethívószám03582
Forgalmi rendszámMU
Népesség
Teljes népesség596 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság748 m
Terület10,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′, k. h. 14° 22′Koordináták: é. sz. 47° 09′, k. h. 14° 22′
Niederwölz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Niederwölz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Niederwölz osztrák község Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 595 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Niederwölz a Muraui járásban
A Maxlaunmarkt

Niederwölz Felső-Stájerországban fekszik a Mura mentén, ahol annak bal oldali mellékfolyója, a Wölzer Bach belétorkollik. Itt találkozik a Wölz-völgyben haladó B75-ös és a Mura-völgyi B96-os autóút. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik egy katasztrális községben.

A környező önkormányzatok: keletre Scheifling, délnyugatra Teufenbach-Katsch, északnyugatra Oberwölz.

Története[szerkesztés]

A Wölzer Bach torkolatánál fekvő kis települést elsőként 1234-ben említik az oklevelek. Plébániatemplomáról 1335-ben írnak először.

A községi tanács 1849-50-ben alakult meg, a bécsi polgári forradalmat követő közigazgatási reform során.

Lakosság[szerkesztés]

A niederwölzi önkormányzat területén 2017 januárjában 595 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját (654 fővel), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,3%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 2,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Miksa-plébániatemplom
  • a műemléki védettségű volt sekrestyéslakás
  • az Anna-kápolna
  • a minden év októberében tartott Maxlaunmarkt vásárának hagyománya 1536-ig nyúlik vissza. A kereskedelmi vásáron főleg mezőgazdasági eszközöket és gépeket mutatnak be. Az évi 70-80 ezer látogató szórakoztatásáról egy vidámpark gondoskodik. A vásárt az UNESCO Ausztria szellemi örökségének ismert el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Scheifling című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.