Murau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murau
Murau Styria.jpg
Murau vára és a városi templom
Murau címere
Murau címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Alapítás éve 1298
Irányítószám 8850
Körzethívószám 03532
Forgalmi rendszám MU
Testvértelepülései Fagagna (Olaszország)
Népesség
Teljes népesség 2331 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 217 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 829 m
Terület 10,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murau  (Ausztria)
Murau
Murau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 07′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″
Murau weboldala

Murau az azonos nevű osztrák kerület fővárosa Stájerországban, a Mura folyó partján. Lakossága 2331 fő (2010)[1] +/-.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület már a bronzkorban és római időkben is lakott volt, először egy 1250-ből származó oklevélben említették. Ekkor építette a Murowe nevű várat a neves lovagköltő, minnesänger, Ulrich von Liechtenstein, s a vár körül egy kereskedőváros jött létre. Muraut Ulrich fia, II. Ottó emelte városi rangra 1298-ban.

A vár és a város virágkora wasserleonburgi Anna Neumann idején virágzott fel igazán, s a vár ekkor, 1617-ben – Anna házassága révén – lett a Schwarzenbergek székhelye, és azóta is a Schwarzenberg család leszármazottainak tulajdona. A mai, négyszögletes, tornyok nélküli vár a 17. századból származik.

A második világháború idején a Wehrmacht Murauban fogolytábort rendezett be, ahol elsősorban brit hadifoglyokat helyeztek el. Amikor 1945 májusában a szovjet csapatok közeledtek a város felé, a kiszabadult brit katonák úgy tájékoztatták őket, hogy Murau már brit kézen van. Ennek révén lehetett a város egészen 1955-ig a brit megszállási övezet része.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Murau fontos nyári és téli idegenforgalmi központ, a környezetében találhatók a Frauenalpe és a Kreischberg híres sípályái, és több síugró sánc is található a város határában. Gazdaságában fontos szerepet játszik a faipar, a sörgyártás, a vízenergia-termelés és a növénytermesztés.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Muraui vár: A barokk vár a Schwarzenberg család birtokában van. Kápolna, börtön, korabeli berendezés stb. tekinthető meg, a lovagteremben pedig klasszikus zenei koncerteket tartanak.
  • Szent Máté-plébániatemplom (városi templom): 1284 és 1296 között épült, kora gótikus stílusú, alapítója II. Ottó von Liechtenstein. 14. századi freskómaradványok és reneszánsz falfestmények vannak benne. Tornyában található Murau legnagyobb harangja, a Mottl.
  • Szent Anna-templom: 1400 körül épült, gótikus szárnyasoltára, barokk főoltára, freskók és festett üvegablakai vannak. Mellette helyezkedik el a városi temető.
  • Szent Leonhard-templom: A Mura jobb partján áll a hegyoldalban, 15 stációs kálvária út vezet fel hozzá. Alapítója Niklas von Liechtenstein, először 1439-ben volt említés róla. Nagy csarnokát hálós boltív díszíti. Kora barokk főoltára, kőcsipkés ablakai, gótikus orgonagalériája van.
  • Grünfels vára: A Mura jobb oldalán áll, a Szent Leonhard-templom közelében. Az eredeti építmény valószínűleg I. Ulrich von Liechtenstein idején épült, de 1269-ben II. Ottokár von Böhmen leromboltatta. A 14. században II. Ottó von Liechtenstein építtette újra.
  • Pestisoszlop: A főtéren (Schillerplatz) áll. Az 1715-ös pestisjárvány emlékére állították.
  • Kapucinus templom, kolostor és városi múzeum: A templomot és kolostort 1648-ban alapították. A templomban található Anna Neumann sírja, a kolostorban alakították ki a városi múzeumot.
  • Régi városháza: Az Anna Neumann utcában, a Mura partján áll. Működése idején védőtornyában fegyvereket tároltak.
  • Városháza: A Raffaltplatzon áll. Az épület 1578-ig volt tanácsháza, amikor leégett. 1775-től és 1993-ig pékség működött benne, majd a város átvette és felújíttatta. 2001-ben „Ausztria legszebb városháza”-ként nyitották meg.
  • Sörmúzeum: 1995-ben nyílt meg a muraui sörfőzés 500 éves jubileuma alkalmából.

Nevezetes személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ulrich von Liechtenstein (~1200–1275), lovagi költő
  • Anna Neumann (1535–1623), Murau úrnője
  • Mathias Edlinger (–1645), szobrász, kőfaragó Wiener Neustadtban
  • Ignaz Raffalt (1800–1857) festő
  • Johann Gualbert Raffalt (1836–1865) festő, Ignaz Raffalt fia
  • Fritz Haas (1890–1968) építész
  • Hugo Gasteiger (1899–1978), szemész Drezdában és Berlinben
  • Brunner & Brunner (Karl, 1955– és Johann, 1958–), énekes duó
  • Klaus Ofner (1968–), síző
  • Christoph Sumann (1976–), biatlonista

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Zahlen und Fakten – Murau hivatalos weblapja. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
  • Látványosságok Murau és környékén. Turismusverband Murau-Kreischberg. 2010.
  • Walter Brunner: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 1: Von den Anfängen bis 1850. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
  • Wolfgang Wieland: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 2: Von 1850 bis zur Gegenwart. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
  • Wolfgang Wieland: Pioniere – Idealisten – Weltmeister. 100 Jahre Schisport in Murau. Eigenverlag des Wintersportvereines Erste Murau, Murau 1993, ISBN 3-9500244-0-9.
  • Wolfgang Wieland: Schloß Murau. Schwarzenbergische Archive, Murau 1994.
  • Wolfgang Wieland: Anna Neumanin von Wasserleonburg. Die Herrin von Murau. 2. Auflage. Eigenverlag, Murau 1999, ISBN 3-9501004-0-7.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Murau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Murau témájú médiaállományokat.