Murau
| Murau | |||
| Murau vára és a városi templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Alapítás éve | 1298 | ||
| Irányítószám | 8850 | ||
| Körzethívószám | 03532 | ||
| Forgalmi rendszám | MU | ||
| Testvértelepülései | Fagagna (Olaszország) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2331 fő (2010)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 217 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 829 m | ||
| Terület | 10,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 07′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″ | |||
| é. sz. 47° 07′ 43″, k. h. 14° 10′ 23″ | |||
| Murau weboldala | |||
Murau az azonos nevű osztrák kerület fővárosa Stájerországban, a Mura folyó partján. Lakossága 2331 fő (2010)[1] +/-.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A terület már a bronzkorban és római időkben is lakott volt, először egy 1250-ből származó oklevélben említették. Ekkor építette a Murowe nevű várat a neves lovagköltő, minnesänger, Ulrich von Liechtenstein, s a vár körül egy kereskedőváros jött létre. Muraut Ulrich fia, II. Ottó emelte városi rangra 1298-ban.
A vár és a város virágkora wasserleonburgi Anna Neumann idején virágzott fel igazán, s a vár ekkor, 1617-ben – Anna házassága révén – lett a Schwarzenbergek székhelye, és azóta is a Schwarzenberg család leszármazottainak tulajdona. A mai, négyszögletes, tornyok nélküli vár a 17. századból származik.
A második világháború idején a Wehrmacht Murauban fogolytábort rendezett be, ahol elsősorban brit hadifoglyokat helyeztek el. Amikor 1945 májusában a szovjet csapatok közeledtek a város felé, a kiszabadult brit katonák úgy tájékoztatták őket, hogy Murau már brit kézen van. Ennek révén lehetett a város egészen 1955-ig a brit megszállási övezet része.
Gazdaság [szerkesztés]
Murau fontos nyári és téli idegenforgalmi központ, a környezetében találhatók a Frauenalpe és a Kreischberg híres sípályái, és több síugró sánc is található a város határában. Gazdaságában fontos szerepet játszik a faipar, a sörgyártás, a vízenergia-termelés és a növénytermesztés.
Látnivalók [szerkesztés]
- Muraui vár: A barokk vár a Schwarzenberg család birtokában van. Kápolna, börtön, korabeli berendezés stb. tekinthető meg, a lovagteremben pedig klasszikus zenei koncerteket tartanak.
- Szent Máté-plébániatemplom (városi templom): 1284 és 1296 között épült, kora gótikus stílusú, alapítója II. Ottó von Liechtenstein. 14. századi freskómaradványok és reneszánsz falfestmények vannak benne. Tornyában található Murau legnagyobb harangja, a Mottl.
- Szent Anna-templom: 1400 körül épült, gótikus szárnyasoltára, barokk főoltára, freskók és festett üvegablakai vannak. Mellette helyezkedik el a városi temető.
- Szent Leonhard-templom: A Mura jobb partján áll a hegyoldalban, 15 stációs kálvária út vezet fel hozzá. Alapítója Niklas von Liechtenstein, először 1439-ben volt említés róla. Nagy csarnokát hálós boltív díszíti. Kora barokk főoltára, kőcsipkés ablakai, gótikus orgonagalériája van.
- Grünfels vára: A Mura jobb oldalán áll, a Szent Leonhard-templom közelében. Az eredeti építmény valószínűleg I. Ulrich von Liechtenstein idején épült, de 1269-ben II. Ottokár von Böhmen leromboltatta. A 14. században II. Ottó von Liechtenstein építtette újra.
- Pestisoszlop: A főtéren (Schillerplatz) áll. Az 1715-ös pestisjárvány emlékére állították.
- Kapucinus templom, kolostor és városi múzeum: A templomot és kolostort 1648-ban alapították. A templomban található Anna Neumann sírja, a kolostorban alakították ki a városi múzeumot.
- Régi városháza: Az Anna Neumann utcában, a Mura partján áll. Működése idején védőtornyában fegyvereket tároltak.
- Városháza: A Raffaltplatzon áll. Az épület 1578-ig volt tanácsháza, amikor leégett. 1775-től és 1993-ig pékség működött benne, majd a város átvette és felújíttatta. 2001-ben „Ausztria legszebb városháza”-ként nyitották meg.
- Sörmúzeum: 1995-ben nyílt meg a muraui sörfőzés 500 éves jubileuma alkalmából.
Nevezetes személyek [szerkesztés]
- Ulrich von Liechtenstein (~1200–1275), lovagi költő
- Anna Neumann (1535–1623), Murau úrnője
- Mathias Edlinger (–1645), szobrász, kőfaragó Wiener Neustadtban
- Ignaz Raffalt (1800–1857) festő
- Johann Gualbert Raffalt (1836–1865) festő, Ignaz Raffalt fia
- Fritz Haas (1890–1968) építész
- Hugo Gasteiger (1899–1978), szemész Drezdában és Berlinben
- Brunner & Brunner (Karl, 1955– és Johann, 1958–), énekes duó
- Klaus Ofner (1968–), síző
- Christoph Sumann (1976–), biatlonista
Források [szerkesztés]
- ↑ Zahlen und Fakten – Murau hivatalos weblapja. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
- Látványosságok Murau és környékén. Turismusverband Murau-Kreischberg. 2010.
- Walter Brunner: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 1: Von den Anfängen bis 1850. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
- Wolfgang Wieland: Murau. Eine Stadt stellt ihre Geschichte vor. Anläßlich der 700. Wiederkehr der Stadtrechtsverleihung. Band 2: Von 1850 bis zur Gegenwart. Eigenverlag der Stadtgemeinde Murau, Murau 1998.
- Wolfgang Wieland: Pioniere – Idealisten – Weltmeister. 100 Jahre Schisport in Murau. Eigenverlag des Wintersportvereines Erste Murau, Murau 1993, ISBN 3-9500244-0-9.
- Wolfgang Wieland: Schloß Murau. Schwarzenbergische Archive, Murau 1994.
- Wolfgang Wieland: Anna Neumanin von Wasserleonburg. Die Herrin von Murau. 2. Auflage. Eigenverlag, Murau 1999, ISBN 3-9501004-0-7.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Murau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


