Nicolae Bălcescu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 05:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Nicolae Bălcescu
Portréja (1851)
Portréja (1851)
SzületettNicolae Balcescu
1819. június 29.[1][2][3][4][5]
Bukarest[6]
Elhunyt1852. november 29. (33 évesen)[1][2][3][4]
Palermo[7]
ÁlneveNicolae Bălcescu
ÁllampolgárságaHavasalföldi Fejedelemség
SzüleiZinca Bălcescu
Foglalkozása
IskoláiSfântul Sava Főgimnázium
Halál okaDrugs
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Bălcescu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Magazin istoric pentru Dacia első lapja (1845)

Nicolae Bălcescu (Bukarest, 1819. június 29.Palermo, 1852. november 29.) román történész és író, az 1848-as havasalföldi forradalom egyik vezetője.

Életpályája

A bukaresti akadémián tanult, majd belépett a hadseregbe. 1840-ben részt vett Alexandru Dimitrie Ghica havasalföldi kormányzó ellen irányuló puccsban. A puccs kudarca után Bălcescut letartóztatták. Szabadulása után Franciaországba és Olaszországba utazott, s újságírói tevékenységbe kezdett. Párizsban a román diákok társaságához csatlakozott, amely társaság tagjai főleg moldvai románok voltak és Bălcescuhoz hasonlóan radikális liberális nézeteket vallottak.

Bălcescu földreformot sürgetett Romániában, nézeteit a Magazin istoric pentru Dacia című történelmi magazinban és más politikai magazinokban fejtette ki az 1840-es években. A 20. századi romániai kommunista diktatúra idején e miatt kapott igen kedvező megítélést, tanulmányokban méltatták, szobrokat emeltek neki és utcákat, tereket, iskolákat, városokat neveztek el róla.

Az 1848-as francia forradalom hatására Bukarestbe utazott, s részt vett a román forradalomban,[8][9] de három hónap múltán a többi vezetővel együtt török őrizetbe került. Az őrizetből megszökve Erdélybe ment, de onnan a Habsburgok utasították ki. Magyarországon Kossuth Lajossal is tárgyalt, de már késő volt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ügye már vesztésre állt. Emigrált Konstantinápolyba, majd Nyugat-Európába. Haláláig forradalmár volt, a nyugati emigráns forradalmárokat próbálta összetartani, s írásaiban is méltatta a román egységet megvalósító II. Mihály havasalföldi fejedelem jelentőségét.

Nicolae Bălcescu fiatalkorától kezdve tuberkulózisban szenvedett, e betegsége okozta korai halálát.

Magyarul

  • Bălcescu Miklós válogatott írásai; ford. Domokos Sámuel, Köpeczi Béla, szerk., tan., jegyz. I. Tóth Zoltán; Hungária, Bp., 1950 (Forradalmárok)
  • Nicolae Bălcescu válogatott munkái; ford. Kelemen Béla, András János, összeáll., bev., jegyz. Balogh Edgár; Irodalmi, Bukarest, 1956 (Haladó hagyományaink)
  • A románok Vitéz Mihály vajda idejében; bev. Alexandru Piru, ford. V. András János; Irodalmi, Bukarest, 1963

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. a b Brockhaus (német nyelven)
  3. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  4. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Az 1848-as román forradalom centenáriuma, 1948
  9. Nicolae Bălcescu, sufletul revoluţiei de la 1848, Historia.ro. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 24.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nicolae Bălcescu című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk