Narancshasú fűpapagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VC-s (vitalap | szerkesztései) 2021. január 2., 14:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Narancshasú fűpapagáj
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Laposfarkúpapagáj-formák (Platycercinae)
Nem: Neophema
Faj: N. chrysogaster
Tudományos név
Neophema chrysogaster
(Latham, 1790)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Narancshasú fűpapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Narancshasú fűpapagáj témájú médiaállományokat és Narancshasú fűpapagáj témájú kategóriát.

A narancshasú fűpapagáj vagy aranyhasú papagáj (Neophema chrysogaster) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália délkeleti területein és Tasmania szigetén honos. Kizárólag a part menti helyeket szereti. Szívesebben él szigeten vagy félszigeten. Szereti a füves területeket és kerüli a nagy kiterjedésű esőerdőket.

Megjelenése

Testhossza 21 centiméter. Nagyobb, mint egy törpepapagáj. A hím és a tojó tollazata különböző. A hím feje, háta és leginkább a szárnyai fényes fűzöld színűek. Torka és a mellkasa homályos sárga színű. Hasán található egy narancssárga folt, szeme felett egy világos kék színű csík és szárnya szélén egy sötétebb kék színű sáv. A tojó tollazata unalmasabb, a kék szín halványabb, és a hasán lévő narancssárga folt kisebb. A hím és a tojó a szemei is sötétbarnák, lábai szürkésbarnák.

Életmódja

Táplálékát a földön és a kisebb növésű bokrokon keresi, mely magvakból, gyümölcsökből és bogyókból áll.

Szaporodása

Szaporodási ideje novembertől decemberig tart. Fészkét általában faüregbe készíti. A tojó tisztítja ki és vizsgálja meg az üreget. Fészekalja 4-5 tojásból áll, amit a tojó 23 nap alatt költ ki, és a fiókák mellett van, míg a hím eteti őket. Mikor a fiókák betöltik a 10 napos kort, a tojó is elhagyja napközben a fészket, és segít a hímnek az etetésben. A fiókák a kikelés után 35 napot töltenek a fészekben.

Élet az emberrel

A történelmi feljegyzések szerint ennek a fajnak nagy volt az állománya, de mára már Ausztrália egyik legritkább madara. Az állománya mintegy 200 egyedet foglal magába. Délnyugat-Tasmániában és más kritikus területeken már védett is. El is indítottak egy fogságban tenyésztési programot, de még sok idő kell hozzá, amíg újra nagy állományú fajnak fog számítani.

Források

Külső hivatkozások