Nagy farontólepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy farontólepke
Cossus cossus imágója
Cossus cossus imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Cossoidea
Család: Farontó lepkefélék
(Cossidae)
Nem: Cossus
Faj: C. cossus
Tudományos név
Cossus cossus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Nagy farágólepke
  • Fűzfarontó lepke
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy farontólepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy farontólepke témájú kategóriát.

Nagy farontó lepke hernyója

A nagy farontólepke (Cossus cossus) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó farontó lepkefélék (Cossidae) családjának a Kárpát-medencében is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában él, így a Kárpát-medencében is mindenütt előfordul, de többnyire nem gyakori. Jelentősége ezért korlátozott, de a hernyók nagy mérete miatt már kevesen is képesek komolyabb károkat okozni.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatalmas termetű lepke: a szárny fesztávolsága 60–95 mm; sötét szürkésbarna alapszínén fekete mintázattal.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy-egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki úgy, hogy mindkétszer a lepke termetéhez illően szokatlanul nagyra növő hernyó telel át. A második tél után a hernyók farágcsálékból gubót szőnek járatukban, a kivezető nyílás közelében, és abban alakulnak bábbá. Nem ritka, hogy a kifejlett hernyó elhagyja a fát, és a föld felszínén készíti el gubóját. A lepke nyáron kel ki, és június–júliusban rajzik. A lepkék éjszaka repülnek, méghozzá meglehetősen keveset, de a mesterséges fény vonzza őket. Petéiket mindig a fa kérgének sérüléseibe vagy a fakéreg alá helyezik el.

A hernyó polifág, szinte valamennyi lombos fán megél. Mint erre egyik magyar neve is utal, kedvencei a fűz- és nyárfák, de ezek mellett megtalálható a tölgyfában és a legkülönbözőbb gyümölcsfákban, különösen a mandulában.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]