Nagy Hasadékvölgy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
A Nagy Hasadékvölgy (angolul Great Rift Valley) óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik. A völgy szélessége 30-100 kilométer, mélysége néhányszáz méter és több ezer méter között változik. Neve John Walter Gregory felfedezőtől származik.
A Nagy Hasadékvölgyet az afrikai és ázsia földkéreglemezek távolodása hozta létre, ami északon 35 millió évvel ezelőtt kezdődött. Kelet-Afrika lemezének elsodródása az afrikai tömbtől 15 millió évvel ezelőtt indult meg. A litoszféra vastagsága a kelet-afrikai hasadéknál 100 kilométerről 20 kilométerre vékonyodott. Néhány millió év múlva szét is törhet és akkor Kelet-Afrika leválik Afrikáról. A vulkáni tevékenység e hasadék mentén erős és olyan vulkanikus hegyek kialakulásához vezetett, mint a Kilimandzsáró, a Kenya-hegy, a Karisimbi, a Nyiragongo, a Meru, az Elgon-hegy vagy a tanzániai Kráterhegyvidék. Az Ol Doinyo Lengai, a Föld egyetlen nátrium-karbonátos vulkánja ma is aktív.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Small simple-coloured map
- Térképek az Albertine hasadékról (a Nagy Hasadékvölgy része)
- Tízmillió éven belül új óceán keletkezik Afrikában
