Nagy-Bælt híd
| Nagy-Bælt híd | |
 |
|
| A Nagy-Bælt híd | |
| Elhelyezkedése | Dánia |
| Áthidalt akadály | Nagy-Bælt |
| Szerkezettípus | függőhíd |
| Funkció | közúti / vasúti híd |
| Teljes hosszúság | 18 000 m |
| Építés kezdete | 1987 |
| Átadás ideje | 1997 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy-Bælt híd
Pozíció Dánia térképén
|
|
A Nagy-Bælt híd (dánul Storebæltsbroen) Dániában a Sjælland és Fyn szigetet összekötő, a Nagy-Bælt felett átívelő híd. A Nagy-Bælt híd alatt általában csak a függőhidat értik, azonban ez az összeköttetés több ennél. A függőhíd mellett még a Sjælland és Sprogø szigetet összekötő vasúti alagút és a Sprogø és Fyn szigetet összekötő pilléreken álló híd is hozzá tartozik.
Az áthidalt távolság a sjællandi Halsskov és a Fyn szigeti Knudshoved között összesen 18 kilométer, melyet úgy oldottak meg, hogy felhasználták a Nagy-Bælt közepén levő kis Sprogø szigetecskét. Így a keleti részen a közúti forgalom a függőhídon, a vasúti forgalom pedig az alagúton keresztül, míg a nyugati részen mindkét forgalom a pilléreken nyugvó nyugati hídon keresztül bonyolódik. A híd megépülte egyik napról a másikra megszüntette a Nagy-Bælten több mint száz éve folyó kompforgalmat. Hosszas tervezgetés és vita után a munka 1987-ben indult meg. A forgalomnak először 1997-ben a vasutat adták át, majd 1998-ban a közúti forgalom is megindult. Az építés összköltsége elérte a 21,4 milliárd dán koronát (1988-as árak szerint), ezzel a dán történelem legnagyobb alkotása lett. A híd átadásával – az addig egy órás kompjárat helyett – az átkelés ideje 10 percre csökkent.
Tartalomjegyzék |
A keleti híd [szerkesztés]
A keleti híd (Østbroen) – a tulajdonképpeni függőhíd – 1991 és 1998 között épült és Halsskovot és a Sprogø szigetet köti össze. Teljes hossza 6.790 méter, ebből a felfüggesztett rész 1,624 méter. Ezzel a világ második leghosszabb függőhídja, csak a japán Akashi-Kaikyo híd előzi meg. A hajók számára rendelkezésre álló híd alatti magasság 65 méter, két hatalmas tartópillére 254 méter magas, ezzel a legmagasabb szilárd szerkezetű építmény Dániában.
A tartókábelek feszítőerejének megtartására fesztáv mindkét oldalán az út szintje alatt egy speciális horgonyszerkezet ügyel. Hozzájárul még ehhez 19 betonpillér, egyenként 193 méter távolságra egymástól.
A nyugati híd [szerkesztés]
A nyugati híd (Vestbroen) egy hagyományos pilléreken nyugvó híd a kis Sprogø szigetet és Knudshovedet köti össze. Hosszúsága 6.611 méter, a víz feletti magassága 18 méter. Alapvetően két külön hídrészből áll, az északin a vasúti forgalom, a délin a közúti forgalom bonyolódik. A pillérek hagyományos alapokon állnak a tengerben. A nyugati híd 1989 és 1994 között épült. Az útpálya 63 szakaszát 62 pillér tartja.
Az alagút [szerkesztés]
Az alagút (Østtunnelen) két, 8 kilométer hosszú furatból áll. A két részt 250 méterenként 31 összekötő alagút köti össze. A vasúti forgalmat irányító berendezés ezekben az összekötő alagutakban nyert elhelyezést. Az összekötő alagutak egyúttal biztonsági célokat is szolgálnak és menekülési útvonalakat is képeznek.
Közlekedés [szerkesztés]
A híd megnyitása előtt a kompok naponta 8000 gépkocsit szállítottak át a Nagy-Bælten. 2004-ben ezzel szemben 23700 gépkocsi haladt át a hídon naponta. A forgalom növekedése részben az általános forgalomnövekedéssel, részben az átkelési idő lerövidülésével és az átkelés könnyebbségével, olcsóbb voltával magyarázható. A híd jelentős időmegtakarítást eredményez a közlekedésben Dánia északi és nyugati része között. Korábban a Nagy-Bælten való átkelés a kompra való várakozással együtt 90 percet is igénybevett. Ez az idő a csúcsforgalomban, valamint hétvégén és ünnepnapokon még több is lehetett. A híd megnyitása után ez az idő 10-15 percre rövidült.
A vonattal utazók számára az időmegtakarítás még nagyobb. A Koppenhága – Odense távolság például 1 óra 15 percet vesz igénybe.
