Mágneses-barlang
| Mágneses-barlang | |
 | |
| A Mágneses-barlang | |
| Hossz | 3 m |
| Mélység | 0,8 m |
| Magasság | 1,1 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,9 m |
| Tengerszint feletti magasság | ? m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Zalaszántó |
| Földrajzi táj | Bakony |
| Típus | atektonikus |
| Barlangkataszteri szám | 4430-107 |
A Mágneses-barlang bazaltban kialakult barlang, amely Zalaszántó külterületén, a Tátikán található.
Leírás
Hidegkúttól az Országos Kéktúra kék sáv turistajelzését kell követni K felé, a Tátika irányába kb. 1 km-t, egész a bazaltperemig, a természetvédelmi terület jelzőtáblájáig. A táblától kb. 200 m-re ÉNy felé, a bazaltperem leomlott hatalmas kőtuskói között található a Mágneses-barlang a Fekete-oszlopos-barlang szomszédságában. A Mágneses-barlang a kisebb méretű és valamivel alacsonyabban van a Fekete-oszlopos-barlangtól.
Bejárata ÉK felé néz. Az iránymeghatározást a nap állásának segítségével végezték, mert a barlangot magába foglaló kőzet vastartalma nagyon magas, a kompasz mágnestűjét képes megfordítani. A barlangot Eszterhás István írta le először. A hegy középkori várának védelmi, stratégiai terveit készítők bizonyára ismerték a barlangot, de tőlük írásos emlék nem maradt ránk. Elnevezését feltűnő mágneses anomáliája miatt kapta.
80 cm széles, 110 cm magas bejáratát követően befelé mélyül és enyhén szűkül a barlang. Tulajdonképp csak egyetlen 80 cm széles, 150 cm magas fülkéből áll, melynek végpontjából alul és felül is szűk rések vezetnek tovább. Ezek közül az alsó 150 cm-ig járható, majd járhatatlanná szűkül, a felső rés már az elején is járhatatlanul szűk. Meglehetősen omlásveszélyes üreg. A hosszanti tengelyével párhuzamos bazaltoszlopok aránylag könnyen leválnak, így oldalfalai és mennyezete is instabil. Alját a levált bazaltoszlopok laza törmeléke képezi. Járható hossza 3 m. Bejárásához semmiféle segédeszközre nincs szükség, de nagyon óvatosan kell mozogni benne. Helyi jelentőségű kisebb barlang, melynek további kutatása újabb eredményeket nem nagyon ígér.
A vulkáni kőzetekben másodlagosan létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül atektonikus keletkezésű barlang. A bazaltperemről leszakadt és lecsúszott, sokméteres sziklatömbben fellépő egyenetlen alátámasztás okozta feszültségek hatására keletkezett repedés mentén alakult ki a barlang.
Kutatástörténet
Az 1942. évi Barlangvilágban arról van szó, hogy Margittay Rikárd egy kis felfedező feladatot ajánl a tátikai várromokat felkereső olvasóknak. Ugyanis az 1848-ban kiadott Szerelmey-féle Balaton albuma című könyvben a Tátika romjairól szóló részben az van írva, hogy a vár hegyének oldalában járhatatlan mélységű barlang helyezkedik el, amelyből forrás fakad. Ez a kissé romantikusan hangzó mondat csaknem szóról-szóra megtalálható az 1878-ban megjelent és Jalsovics Aladár által írt könyvben, az 1889-ben kiadott Sziklay-féle kalauzban, valamint az 1909-ben megjelent Szemlér-féle balatoni kalauzban, ami azt a látszatot kelti, mintha a szerzők a közös forrásból írták volna ki a vonatkozó részt, anélkül, hogy meggyőződtek volna valóságáról.
Ezt a gyanút az a tény teszi valószínűbbé, hogy a Dornyay-féle alapos és részletes balatoni kalauz nem említ ilyen barlangot a Tátikán. Mivel saját ismeretei alapján nem tudta eldönteni ezt a megállapítást Margittay Rikárd, ezért azt ajánlotta az olvasóknak, hogy valaki közülük járjon utána a helyszínen a dolognak és állapítsa meg, hogy valóban van-e ott járhatatlan mélységű barlang, amelyből forrás folyik.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, zalaszántói Mágneses-barlang bazaltban alakult ki, valamint 3 m hosszú és 1,5 m mély. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Irodalom
- Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. In: Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1985. Kézirat. 199–201., 211. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Tátika bazaltbarlangjai. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei), 1988. (7.) 16., 17. old.
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 153. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 49. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Margittay Rikárd: A Balaton vidékének barlangjai. Barlangvilág, 1942. (12. köt.) 3–4. füz. 80. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)
- Margittay Rikárd: A Balaton-vidék barlangjai. Balatoni Kurir, 1942. július 30. 3. old. (Nincs benne beazonosíthatóan említve a barlang.)
