Morzekód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A jelenleg használatos nemzetközi Morse-abc

A morzekód (ismert még: Morse-abc és Morse-kód néven is) olyan kommunikációs kód, amely szöveges információ átvitelét teszi lehetővé vezetékes (távíró) vagy vezeték nélküli (például rádiós) kommunikációs csatornán: a kommunikációs eszköz egy adott időpontban vagy kikapcsolt, vagy pedig bekapcsolt állapotban van. Morzekód esetén nemcsak a bekapcsolás ténye, hanem a bekapcsolt állapot hossza is információt közvetít, így a megfelelő sorrendű ki- és bekapcsol(gat)ással több állapot is közölhető:

  • rövid jel (ti – 1 egység hosszú);
  • hosszú jel (tá 3 egység hosszú);
  • rövid szünetjel (jelköz – 1 egység hosszú);
  • hosszú szünetjel (betűköz – 3 egység hosszú);
  • nagyon hosszú szünetjel (szóköz és mondatköz - 7 egység hosszú).

A be- és kikapcsolt állapotok közötti váltások sem tetszés szerinti időpillanatokban jöhetnek létre, hanem meghatározott szabályrendszer szerint történik: a rövid és hosszú jeleknek valamint a szavak közötti szüneteknek aránya 1:3:7. Megállapodás szerint a morzekód olyan jelek és szünetek szabályszerű sorozatából áll, amelyeket adás kezdete vezet be és adás vége vagy vétel jelcsoport zár le. A morzekód csak nagybetűket, számokat és írásjeleket használ: nem tesz különbséget a kis- és a nagybetűk között. Ezt a technológiát használta a vészhelyzetbe került Titanic óceánjáró 1912-ben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Morzekódokat használó távíró az I. világháború idejéből

Az elektromos jeltovábbításra képes távírót Samuel Finley Breese Morse (1791-1872) találta fel és szabadalmaztatta 1837-ben.

A legelső kommunikációs kísérleteik során minden betűt számokkal kódoltak és ezt a számokkal kódolt üzenetet kellett egy mellékelt kódtábla segítségével visszafejteni[1]. Bonyolultsága miatt azonban senkit sem érdekelt, így hamarosan betűket kezdtek el használni az üzenetek továbbítására. Az eredeti, betűket is használó morzekód még mindig túlságosan bonyolult volt, és a következő elemeket használta:

  1. rövid jel vagy pont (·)
  2. hosszú jel vagy vonás (—)
  3. jelköz szünethossz (szünet az előző két jel között)
  4. rövid szünet (betűköz)
  5. közepes szünet (szavak között)
  6. hosszú szünet (mondatok között)
  7. hosszú szünet egyes betűk belsejében (C, O, R, Y, Z és az & jel)
  8. nagyon hosszú jel (——, L)
  9. igen hosszú jel (———, a nulla számjegy)

Amerikai kódrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végül Morse asszisztense, Alfred Lewis Vail (1807-1859) alkotta meg azt a kódrendszert, amit ma amerikai morzekód néven[2] (ismert még vasúti kód néven is) ismerünk[3][4][5]. Az amerikai és a jelenleg használt nemzetközi morzekód közötti különbségek az 1. táblázatban találhatóak[6]:

1. táblázat: Amerikai és nemzetközi morzekódok összehasonlítása

Betű Nemzetközi
kód
Amerikai
Morse
Betű Nemzetközi
kód
Amerikai
Morse
Számjegy Nemzetközi
kód
Amerikai
Morse
A
· —
N
— ·
0 — — — — — ———
B
— · · ·
O — — — . _ . 1 · — — — — · — — ·
C — · — · · · _ · P · — — · · · · · · 2 · · — — — · · — · ·
D
— · ·
Q — — · — · · — · 3 · · · — — · · · — ·
E
·
R · — · · _ · · 4
· · · · —
F · · — · · — · S
· · ·
5 · · · · · — — —
G
— — ·
T
6 — · · · · · · · · · ·
H
· · · ·
U
· · —
7 — — · · · — — · ·
I
· ·
V
· · · —
8 — — — · · — · · · ·
J · — — — — · — · W
· — —
9 — — — — · — · · —
K
— · —
X — · · — · — · ·
L · — · · —— Y — · — — · · _ · ·
M
— —
Z — — · · · · · _ ·
Más források[7]ezzel szemben azt állítják, hogy Morse a pontokból és vonásokból álló, betűket és írásjeleket jelentő jelcsoportjait nem véletlenszerűen határozta meg. Egyik rokona nyomdász volt, aki a kész betűket rekeszekből álló tárolókban tartotta. Morse megfigyelte, hogy bizonyos betűkre és jelekre többször volt szükség, másokat pedig ritkábban használtak fel. Az angol ábécé leggyakrabban használt betűjének, az "E"-nek egy pont lett a jele, míg a második leggyakoribb betűnek, a "T"-nek egy vonás. Az "O" betű három vonás(sic!), míg a következő rövid betű, az "A" egy pontból és egy vonásból áll össze. Az "N" betű ennek épp fordítottja lett, egy vonás és egy pont, és így tovább, az angol szavakban előforduló gyakoriságnak megfelelően egyre hosszabb kódot kaptak a ritkább betűk.

Morse és asszisztensének kitartó kísérletezését végül siker koronázta: 1844-ben Washington és Baltimore között létrejött az első szöveges üzenet küldése.

Morse első távirata, amit Washingtonból Baltimore-ba küldött 1844. május 24-én reggel 8 óra 45 perckor. A szöveg: "What hath God wrought?" (Mit mívelt Isten?)
Morse első távirata, amit Washingtonból Baltimore-ba küldött 1844. május 24-én reggel 8 óra 45 perckor. A szöveg: "What hath God wrought?" (Mit mívelt Isten?)
Egy korai morzebillentyű rajza az Otto Lueger: „Lexikon der gesamten Technik”-ből, 1904

Európai (kontinentális) kód megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti (amerikai) morzekód az idők folyamán több változáson ment keresztül és mára csak az Egyesült Államok és Kanada vasúttársaságai használják, a polgári életben csak történeti érdekessége van. Ugyanis az a kódrendszer, amelyet eredetileg üzenetek továbbítására használtak, kiválóan megfelelt a vasúttársaság vezetékein való továbbításra, ám a rádió megjelenésével kiütköztek korlátai.[8][9] A különböző adásmódok, mint például az amplitúdómoduláció megjelenésével lehetőség nyílt a hangzó távírójelek rádión való továbbítására is. Ebben az esetben a jeleket rövidebb-hosszabb hangjelek (morzejelek) továbbítják.

Friedrich Clemens Gerke módosította az amerikai morzekódot, amelyet 1848-ban Németországban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmaztak először. Lényeges változtatás, hogy a kontinentális változatban már egyetlen betű morzekódja sem tartalmaz szüneteket (szemben az amerikaival).

Nemzetközi morzekód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morzekód.[10]

2003. december 3-án egy új szimbólum került a kódkészletbe: @.

Időzítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a bevezetőben már volt szó róla, a jelek és szünetek aránya nem tetszőleges, hanem – gyakorlati okokból – kötött szabályrendszer rögzíti[10]. A jel-szünet arány betartása különösen rádiós kommunikáció esetén fontos, mert a vételi oldalon hallás útján fel kell ismerni és leírni (szükség esetén kijavítani a tévesen értelmezett) a vett jeleknek megfelelő betűket. A nemzetközileg elfogadott jel- és szünethosszokat a 2. táblázat tartalmazza. Bekapcsolt állapotot az 1, kikapcsolt (jelmentes) állapotot a 0 számjegyek jeleznek.

2. táblázat: Jel- és szünethosszak

Jel Időtartam
Rövid (ti) 1 egység (1)
Hosszú (tá) 3 egység (111)
Jelköz (Betűn belüli szünet a jelek között.) 1 egység (0)
Betűköz (Betűk közötti szünet.) 3 egység (000)
Szóköz (Szavak és mondatok közötti szünet.) 7 egység (0000000)

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Van jel: "=", nincs jel: ".", ezekből 1 db pontosan 1 ti hosszát jelenti.

         1         2         3         4         5         6         7         8
12345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789
 
M------   O----------   R------   S----   E       C----------   O----------   D------   E
===.===...===.===.===...=.===.=...=.=.=...=.......===.=.===.=...===.===.===...===.=.=...=
   ^               ^    ^       ^             ^
   |              tá   ti       |             |
 jelköz                      betűköz       szóköz


A fenti arányok függetlenek az adás sebességétől, vagyis attól, hogy adott idő alatt mennyi információt továbbítanak.

Szó, sebesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adás sebességét a percenként leadott szavak számával jellemzik (WPM = Word Per Minute). Mivel az egyes szavak tényleges hossza a benne szereplő karakterektől függ, az adás sebességének meghatározásakor a "PARIS" szót tekintik hossz-etalonnak (ennek és a követő szószünetnek a billentyűzése a fentebb ismertetett módszer szerint 50 elemi egységnyi időt igényel).

Így 10 WPM sebesség percenként 10 szó, azaz 50 betű leadásának felel meg.

Ha a szöveget nem nyílt nyelven, hanem kódolva adják, általában 5 karakterből (betűből és/vagy számból) álló csoportokat képeznek, ezeket a csoportokat tekintik szónak.

Hangminták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy angolnyelvű morzejel hangminta

A szöveg "Welcome to Wikipedia, the free encyclopedia that anyone can edit."

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Emblem-favorites.svg I love you morse code.ogg I love you morse code.png

Wikipedia-logo.png Wikimorse.ogg Wikipedia Wikipedia morse code graphic.png

Hagyományos Morse-billentyű
Modern, kereskedelemben kapható jambimatikus (morze jeleket generáló elektronikát vezérlő, két, függőleges tengely körül elmozdítható billentyűfélből álló) morzebillentyű. Egy (a képen nem látható) elektronika a bal oldali billentyűfél nyomásakor pontokat, a jobb oldali billentyűfél nyomásakor vonásokat, mindkét billentyűfél egyidejű nyomásakor pont-vonás-pont-vonás kombinációt ad.

Írásjelek és nemzeti karakterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetközi Morse-abc jelein kívül szinte minden ország létrehozta saját nyelvét leginkább leíró morzekódját. Így létezik arab, görög, orosz, cseh magyar és számos egyéb Morse-abc, amelyek (többek között) a társ-wiki oldalakon is megtekinthetőek. A nemzetközileg használt írásjeleket a 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat: Írásjelek

Jel Betűvel Morzejel
 ! felkiáltójel – – . – –
" idézőjel .–..–.
$ dollárjel …–..–
' aposztróf .– – – –.
) záró zárójel –.– –.–
( (nyitó) zárójel –.– –.
, vessző – –..– –
- kötőjel, mínusz –….–
+ plusz .–.–.
. pont .–.–.–
/ per –..–.
 : kettőspont – – –…
 ; pontosvessző –.–.–.
= egyenlőségjel –…–
 ? kérdőjel ..– –..
@ kukac .– –.–.
_ aláhúzás ..– –.–
* szorzás -..-

Forgalmi rövidítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a morzekódokkal való forgalmazás meglehetősen lassú, ezért többszáz rövidítés terjedt el, különösen a rádiós kommunikációban. Például az YL jelenti a barátnőt (young lady kezdőbetűiből), XYL (ex young lady ~ feleség) stb., stb.[11] Néhány gyakrabban használt rövidítést a 4. táblázatban találhatunk.

4. táblázat: Néhány forgalmi rövidítés

Rövidítés Kód Jelentése
AR .– .–. Szövegvég, adás vége
AS .–  ... Kérlek, várj!
BTU –...  –.– Back to you ~ Te jössz
C –.–. Helyeslés
CL –.–.  .–.. Az állomás lebont (close)
CQ –.–.  – –.– Általános hívás
EEEEEE .  .  .  .  .  . Tévedés, törlés (6-8 pont egymás után)
I I ..  .. Ismétlés
KA –.–  .– Kezdetjelzés, „Figyelem, kezdem”
K –.– Gyere, adhatsz
KN –.–  –. Jöhet az ellenállomás
N –. Tagadás
R .–. Megértettem (Nyugta ~ Roger)
SK ...  –.– Összeköttetés vége
TU ‑ ..‑ Thank you ~ köszönöm

A szokásos rövidítéseken kívül a rádiózásban használatosak még a Q-kódok (például QTH a földrajzi hely megjelölésére, stb.)[12]

A közismert Q-kódok mellett a kereskedelmi és katonai rádiózásban Z-kódokat[13] is használnak a kommunikáció rövidítésére.

Mnemonikok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes betűk kódolása könnyebben megjegyezhető, ha a ritmikának megfelelő szavak segítik a memorizálást. A legtöbb országban a nyelvhez illeszkedő szavakat használnak.[14] A magyar nyelvű mnemonikokat az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat: morzekódok és mnemonikok

Betű Morzejel Magyarország Magyar mnemonik Cserkeszliliom.png Cserkész mnemonik [15] Cc .pngHang
A . – akác, anyám apám, agár A
Á . – – . – akácméznyalás akácméznyalás
Ä . – . – Änéh anyánk
B – . . . békababa, békapete békapete, békepipa, békababa B
C – . – . céklarépa, Árpi bácsi céklarépa C
D – . . Dárius, Dánia dédanya, Dánia D
E . eb egy, eb E
É . . – . . Elemér, gyere, evező nyele ez az é jele
F . . – . fakutyákon, Feri bácsi feleségem, falióra F
G – – . Gál bácsi, gázlámpa, gránátos, gólyáskert [1] gázlámpa, gázóra, gázkályha G
H . . . . hepehupa haramia H
I . . Imi, ige ima I
J . – – – japán császár japán császár J
K – . – Klárikám, kék a rúd kőtörő K
L . – . . Libásmisi, Leányfalu legényember, litánia L
M – – Mátyás mártás, Mátyás M
N – . néni, Nelli néni N
O – – – órán át, órát néz órát néz, óvónő, ócsárlás, O
Ö – – – . őrállások őrség vége, őslénytáros
P . – – . pipás bácsi pipás pópa, pipás bácsi P
Q – – . – kvá-kvá-ko-á, kurvák után, Kálmán vigyázz kvártélyozás Q
R . – . riszálni, rigócska rigófütty, rigódal, rakéta R
S . . . Samuka, Salamon sebesen S
T tűz tűz T
U . . – ugatás utitárs, Ubul úr U
Ü . .– – üvegtálból, üvegállvány [1] ürülábszár
V . . . – verekedés verekedés V
W . – – vivőér, wattmérő [1] wagónágy, varrótű [1] W
X – . . – Xénia szép Xénia szép X
Y – . – – nyári vásár, yógalégzés [2] yógalégzés Y
Z – – . . zászlós Misi, zászlóanya, zászlórudak zászlójelek Z

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tengerész Morse-jeleket ad le
  • 1. A szó ritmikája nem egyezik a megfelelő kóddal. Ezeknél a mnemonikoknál csak a magánhangzók (azaz nem a szótagok) hosszúsága határozza meg a kódjelek hosszát.
  • 2. A jóga szó itt hibás helyesírással olvasható, de a betűvel való összekapcsolhatóság érdekében egy mnemoniknál, amely önálló képződmény, ez megengedhető.

Hajózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amatőr rádióállomás

Hajózásban elterjedten alkalmazzák lámpajelekkel való kommunikációra. Mivel fennáll annak a veszélye, hogy illetéktelen személyek is képesek dekódolni egy katonai hajó fényjelzéseit, az Egyesült Államok haditengerészeténél 1911-ben kifejlesztettek egy meglehetősen bizarr, ám működő kódot[16] amely a II. világháborúig volt használatban.

Rádiózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amatőr- és katonai rádiózásban a Morse-jelek továbbítására szolgáló távíró üzemmódot CW-nek (continuous wawe) is nevezik (szinonímák). Rádiózásban lehet

  • a Morse-jelek ütemében periodikusan szaggatott vivőhullámot kisugározni; Az ilyen adás vételéhez speciális vevő szükséges BFO-oszcillátorral kiegészítve.
  • egy helyi hanggenerátorral (általában 900Hz) modulálni az adót, így a vevőben hang hallható. A rádiós CW-üzem előnye az igen kis sávszálesség, valamint a nagy sebességű továbbítás lehetősége.

Géptávíró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Morzekódot használó géptávíró a II. világháborúban

Nagyobb mennyiségű információ nagy sebességű továbbítására fejlesztették ki azt a berendezést, amely (elektromos) írógépszerű konzolján a továbbítandó szöveget legépelve automatikusan átalakítja Morse-jelekké és azt azonnal továbbítja is. A későbbi változatokban hétcsatornás számítógép lyukszalagra lyukasztották a küldendő információt és a lelyukasztott lyukszalagon lévő információt beolvasták egy morzekódolóba, amely a lyukszalagon tárolt információt nagy sebességgel továbbította rendeltetési helyére.[17] A vételi oldalon a morzekódokat egy dekódoló egység lyukszalagra lyukasztotta. Mindkét oldal fel volt szerelve hibajavító áramkörökkel is. A nagy sebességgel működő lyukszalag lyukasztó berendezések zajosak voltak. A távgépírók (telex) készülékek kiszorították a polgári alkalmazásból, ám katonai célra sokáig használták. Katonai célra léteztek modernizált, mikroprocesszoros változatok is, amelyek memóriájukban tárolták el a továbbítandó szöveg morzekódját és gombnyomásra az előre beállított sebességgel továbbították a hozzá kapcsolt rádiókészüléken át.[18]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.polusonline.com/2012/11/a-morze.html
  2. http://www.g3npf.co.uk/MBcode.htm#Baudot%20Code The Morse Code
  3. http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/159.htm A morzeábécé
  4. http://jhbunnell.com/morsecode.shtml The American, Continental, and International Morse Codes
  5. http://earlyradiohistory.us/1912code.htm Telegraphic Codes (1912)
  6. Az írásjelekben nincs eltérés, így azokat az 1. táblázat nem tartalmazza.
  7. http://www.mindenek.eoldal.hu/cikkek/morse-jel/ Morse jel, Morzekód
  8. http://w1tp.com/percode.htm THE "MORSE" CODE AND THE CONTINENTAL CODE
  9. http://www.g3npf.co.uk/MBcode.htm#Baudot%20Code The Morse Code
  10. ^ a b International Morse code Recommendation ITU-R M.1677-1. itu.int. International Telecommunication Union, 2009. október 1. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. http://www.g3npf.co.uk/jargon.htm ABBREVIATIONS AND JARGON
  12. http://ha2mn.dsgnet.hu/Q-codes.html
  13. http://www.g3npf.co.uk/Zcode.htm Z-codes
  14. http://www.adamek.cz/clanky/popularne-odborne/morseovka/ Morseovka (cseh nyelven)
  15. Cserkész elméleti vizsgaanyag
  16. http://www.g3npf.co.uk/MBcode.htm US NAVY "MORSE" CODE (NOW OBSOLETE)
  17. http://www.iceland.moglet.co.uk/25aug.html 25th August - Arriving in Iceland
  18. http://www.radiomuseum.hu/kma1011_morzeado.html

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Morse code című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Morzekód témájú médiaállományokat.