Molnár Miklós (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár Miklós (egyértelműsítő lap).
Molnár Miklós
SzületettMolnár Miklós Hümér
1918. október 28.[1][2]
Budapest
Elhunyt2003. november 26. (85 évesen)[3]
Genf[4]
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiAranytoll (2000)
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Molnár Miklós (Budapest, 1918. október 28.[5] – Genf, 2003. november 26.) magyar történész, újságíró, politológus, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja (k: 1995). A történelemtudományok doktora (1993).

Életpályája[szerkesztés]

Molnár Dezső (1879–1965) ügyvéd és Fischer Erzsébet (1886–1932) gyermekeként született.[6] 1936–1938 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937–1939 között a Nemzet, illetve a Reggel felelős szerkesztője volt. 1945–1947 között a Szabad Szó belső munkatársaként működött. 1946–1950 között a Szabad Nép felelős szerkesztője volt. 1950–1955 között az Irodalmi Újság felelős szerkesztőjeként dolgozott. 1953–1956 között az MTA–TMB aspiránsa volt. 1955–1956 között az ELTE Lenin Intézetében filozófia szakon végzett. 1956-ban az Irodalomtudományi Intézet munkatársa volt. 1957-től Svájcban élt, 1957–1958 között munkás volt Zürichben. 1958–1963 között a Genfi Egyetem történész szakán tanult. 1963–1988 között a Genfi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének docense, nyilvános rendes tanára volt. 1969–1985 között a Lausanne-i Egyetem rendkívüli tanára, 1998-tól emeritus professzora volt. 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. 1997-től a MÚOSZ örökös tagja lett.

Színházi kritikákat és kulturális témájú cikkeket írt, részt vett az írói ellenzék tevékenységében. Kutatási területe: az I. Internacionálé története, Marx és Engels működése, a magyarországi kommunizmus, az 1956-os magyar forradalom, a civil társadalom és Közép-Európa politikai fejlődése.

Apai nagyapjának testvére Molnár Gyula (1857–1932) író, jogász.

Művei[szerkesztés]

  • Színházi életünk története a felszabadulás után (1947)
  • Katona József (1952)
  • Katona József válogatott művei (Válogatta, szerkesztette, Budapest, 1953)
  • Imre Nagy, réformateur ou révolutionnaire? (Nagy Lászlóval, 1959, magyarul: Két világ között, 1961)
  • Le déclin de la Premiére Internationale (Genf, 1963)
  • Victoire d'une défaite, Budapest 1956 (1968, magyarul: Egy vereség diadala Budapest, 1956, 1988)
  • 1871 – Jalons pour une histoire de la Commune de Paris (T. Haannal, G. Haupttal, Párizs, 1973, 1993)
  • Marx, Engels et la politique internationale (Párizs, 1975)
  • A Short History of the Hungarian Communist Party (1978)
  • Le fanatisme (E. A. Haynallal, G. de Puymége-zsel, 1980)
  • Religions et révolution (Genéve, 1981)
  • De Béla Kun á János Kádár. Soixante-dix ans de communisme hongrois (Párizs, 1987)
  • La démocratie se léve á l'Est. Société civile et communisme en Europe de l Est: Pologne et Hongrie (Genf-Párizs, 1990)
  • Civil társadalom és akinek nem kell (Budapest, 1996)
  • Histoire de la Hongrie (Párizs, 1996)
  • Miért nem lett Benyovszky Móric Madagaszkár kormányzója? Akadémiai székfoglaló (Elhangzott: 1997. május 21.)
  • Geschichte Ungarns (1999)
  • Socialisme, cultures, histoire (Párizs, 1999)
  • A Concise History of Hungary (2001)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Molnár Miklós családfája
Molnár Miklós
(Budapest, 1918. okt. 28.–
Genf, 2003. nov. 26.) 		Apja:
Molnár Dezső[6]
(1896-ig Müller)[8]
(Budapest, 1879. szept. 10.–
Budapest, 1965. nov. 29.)
ügyvéd 		Apai nagyapja:
Molnár Zsigmond
(1896-ig Müller)[9]
(Szabadka, 1852–
Budapest, 1916. dec. 2.)[10]
magánhivatalnok 		Apai nagyapai dédapja:
Müller Ede
kereskedő, 1848–49-es honvédtiszt
Apai nagyapai dédanyja:
Reiner Mimi
Apai nagyanyja:
Hirschmann Berta
(1854–
Budapest, 1943. okt. 24.)[11] 		Apai nagyanyai dédapja:
Hirschmann Mór
Apai nagyanyai dédanyja:
Beer Janka
Anyja:
Fischer Erzsébet
(Szerencs, 1886. júl. 13.[12]–
Budapest, 1932. nov. 23.)[13] 		Anyai nagyapja:
Fischer Ignác
(Gyimes, 1838–
Szerencs, 1896. jan. 2.)[14]
gőzmalom tulajdonos 		Anyai nagyapai dédapja:
Fischer János
serfőző
Anyai nagyapai dédanyja:
Weisz Anna
Anyai nagyanyja:
Pollatsek Adél 		Anyai nagyanyai dédapja:
n. a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n. a.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 2017. október 9., Molnar Miklos, 1235
  2. ↑ BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM65564, Molnár Miklós, 2021. október 9.
  4. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  5. ↑ Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 398/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  6. ↑ a b Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1140/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  7. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  8. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 70496/1896. Forrás: MNL-OL 30801. mikrofilm 425. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 18. oldal 28. sor
  9. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 70496/1896. Forrás: MNL-OL 30801. mikrofilm 425. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 18. oldal 27. sor
  10. ↑ Molnár Zsigmond halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 2677/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  11. ↑ Molnár Zsigmondné halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2419/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  12. ↑ Fischer Erzsébet (Elza) születési bejegyzése a szerencsi izraelita hitközség születési akv. 13/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  13. ↑ Molnár Dezsőné halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2662/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  14. ↑ Fischer Ignác halotti bejegyzése a szerencsi polgári halotti akv. 3/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Képes Irodalmi Lexikon. Szerk. MINSZ Globus Lexikon Szerkesztőség. Eger, MINSZ Varga Könyv- és Lapkiadó, 2000. 127
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Miklós_(történész)&oldid=26835008”