Molnár Gyula (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Gyula
SzületettMüller Gyula
1857. november 21.
Szabadka
Elhunyt1932. május 6. (74 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
SablonWikidataSegítség

Molnár Gyula, született Müller[3] (Szabadka, 1857. november 21.Budapest, 1932. május 6.)[4] író, jogi doktor, ügyvéd, Molnár Antal (1890–1983) zenetörténész nagybátyja.

Élete[szerkesztés]

Müller Ede kereskedő, 1848-as honvédfőhadnagy és Reiner Mimi gyermekeként született. Két évig Eisenstädter István és fia szabadkai rőfös üzletében mint inas, majd évig a Runetz testvéreknél mint gyakornok dolgozott. A kereskedői pályára készült; azután rövid ideig színészkedett. 1871-ben folytatta tanulmányait és 1876-ban Szabadkán érettségi vizsgát tett. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1884-ben Müller családi nevét Molnárra változtatta. 1886. november 3-tól mint ügyvéd működött Zomborban, ahonnan 1897-ben Budapestre költözött és ott folytatott ügyvédi gyakorlatot.

Álnevei: Amaranth (költeményei alatt a Magyarország és Nagyvilágban) és Piripócsy (a humoreszkek alatt a Magyarország című napilapban).

Tárcacikkeket írt a Magyarországba és a Budapesti Hírlapba M. Gy. jeggyel (1879–1881); költeményeket a Magyarország és a Nagyvilágba (1879–1881); az Ungba, Szegedi Naplóba (1878–1880); a Biharba (1878–1879); még több lapba írt vezér- és tárcacikkeket, elbeszélést és költeményeket. Párbeszédes tárcái megjelentek a Magyar Hírlap, Magyarország, Hazánk, Pesti Napló, Pesti Hírlap és Független Magyarország című lapokban.

Szerkesztette a Zombor és Vidékét 1881. január 1-től 1896. december 31-ig Zomborban; az “Állami Tisztviselők Közlönyét 1897. május 1-től 1900. december 31-ig és a Magyar Köztisztviselőt 1901. január 1-től 1901. december 31-ig.

Első házastársa Kornis Aranka volt, Krisháber Lipót földbirtokos és Klein Regina lánya, akitől elvált. Második felesége Gál Rozália volt, Gansel Adolf és Stern Berta lánya, akit 1919. december 24-én vett nőül.[5]

Művei[szerkesztés]

  • Asszonyok bűne, férjek átka (regény. Zombor, 1882). Két kötet. (Zombor és Vidéke melléklete).
  • Rangkórság, vígjáték 3 felvonásban. Zombor, 1884. (Az 1884. a Teleki-féle pályázaton a jutalmazott mű után első sorban említtetett).
  • Amaranth költeményei (Zombor, 1885)
  • Első álmaim. Beszélyek, novellettek, humoreszkek, rajzok. (Zombor, 1886)
  • Molnár Gyula összes művei. Zombor, 1895. Tíz kötet. (I., II. Költemények, III-VI. Dekameron, VII. Babos kendő, népszínmű 3 felvonásban, az Erdélyi Marietta színtársulata által kitűzött 50 arany pályadíjat nyert színmű, melyet 1878-ban Szabadkán adtak elő és 1883-ban is megjelent. VIII. Und, IX. Idyll, verses vígjáték 3 felvonásban, X. Modern lovagok, társadalmi dráma 4 felvonásban. (Ism. M. Hirlap 1897. 302. sz. németül. Budapest, 1898.).

Színművei[szerkesztés]

  • Bánffy Dénes (tragédia három felvonásban, bemutató: Szabadka, 1875; Kuthy Béla színtársulatánál)
  • Babos kendő (népszínmű három felvonásban, Szabadka, 1878)
  • Jó parthiek (bohózat, bemutató: Zombor, 1882; Dobó Sándor színtársulata)
  • A nagyon jó emberek (vígjáték három felvonásban, Budapest, 1897)
  • Csuzdi világ (énekes bohózat három felvonásban, Budapest, 1899)
  • Homokzátonyok (vígjáték három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház. 1900. április 6.)
  • Nyári zivatar (vígjáték, három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház, 1903. május 8.)
  • Bayard lovag (színmű három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház, 1905. október 27.)
  • A papa lánya (énekes vígjáték három felvonásban, zeneszerző: Stojanovits Jenő, bemutató: Népszínház, 1906. október 4.)
  • Hazug törvény (társadalmi színmű három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház, 1908. február 7.)
  • Zuárd (színmű öt felvonásban)
  • Idyll (verses vígjáték három felvonásban)
  • Modern leányok (dráma négy felvonásban)
  • Musztafa (színmű öt felvonásban)
  • Saul király (színmű öt felvonásban)
  • Rövidlátók (vígjáték három felvonásban)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Molnár Gyula, 1884-ig Müller, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10708.htm
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62042/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 7. oldal 13. sor
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 201/1932. folyószáma alatt.
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 1711/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]