Mollináry Gizella
Mollináry Gizella, Gebauer Gusztávné, született: Molnár Gizella Mária (Budapest, 1896. szeptember 7.[1] – Budapest, 1978. február 23.)[2] macedón-horvát származású, a XX. század 20-40-es éveiben igen népszerű (mára szinte elfeledett) magyar író, költő.
Élete
| „ | ...Ha nem tud mihez kezdeni velünk a világ |
” |
| – Nyugat, 1928. | ||
Egy olasz orvos, és egy macedón-horvát származású anya, Molnár Katalin 22 éves kulcsárnő első gyermekeként született a budapesti Rókus-kórházban. Többször is nevelőszülőkhöz került. 1904-ben tért vissza Budapestre a családhoz. Gyakran változtattak lakóhelyet.
Fiatal korától kezdve önmagáról gondoskodott. Dolgozott építkezésen, textilszövőként, cselédként, markotányos lányként, kofaként. Szenet a pályaudvarról, élelmet a piacról lopott. Egy laktanyában cukrot és édességet árult.
Az első világháború végén politikai tevékenységbe kezdett, a korai szocialista eszméket hirdette. Nógrád megyében újságíró és propagandista volt. A balassagyarmati laktanya ezred-irodáján hivatalnokoskodott, aztán a szociáldemokrata párt egyik helyi vezetője lett. A Tanácsköztársaság alatt a kommunista párt helyi titkára volt, a cseh betörés elleni küzdelmet irányította. A Tanácsköztársaság bukása után elfogták és börtönbe került, ahonnan hamarosan megszökött és a későbbi Jugoszláviába menekült. Ott kezdett írni.
Verseit Magyarországra küldte, melyek többek között a Nyugatban jelentek meg. Sok elismerő kritikát kapott (többek között Ignotus Páltól, Dsida Jenőtől, Szerb Antaltól, Radnóti Miklóstól).
Férjhez ment a gazdag Dragutin Nuberhez, de ez a házasság nem tartott sokáig. Megismerkedett egy magyarországi vizsgálóbíróval, a nála 17 évvel idősebb Gebauer Gusztávval, és 1924-ben Magyarországra költöztek. 1927. január 18-án, Budapesten, a Terézvárosban kötöttek házasságot.[3] Béla néven fia született.
Önéletrajzi ihletésű regényeket írt gyermek-, és ifjúkora változatos élményeiből, amelyek nagy népszerűségre tettek szert, mint például a gyermekéveit megörökítő Betévedt Európába című, amely tizennyolc kiadást ért meg. Sorra születtek bestseller művei, melyeket olaszra fordítva is kiadtak. Sikerei komoly jólétet biztosítottak a családnak.
Autodidakta szerző volt, akiben a kritika nem annyira az igazi, mint inkább a mélyen őszinte írót értékelte.
1944-ben a Gestapo letartóztatta, és csak nehezen szabadult. A háború vége felé bujkálnia kellett. A kommunista hatalomátvétel teljesen háttérbe szorította, mert polgári szerzőnek skatulyázták be. Délszláv származása is bélyeg volt rajta, így paraszti munkával tartotta el magát és beteg férjét. Folyamatosan beadványokkal és kérelmekkel ostromolta a hivatalokat, eredménytelenül. Az irodalmi élet hivatalos helyeitől rengeteg ígéretet kapott, de konkrét segítséget alig.
1956 tavaszán felvették az Irodalmi Alapba, majd 1956 után publikálhatott is. A Vigília közölte verseit.
Magyarul
- Asszonyi alázat; szerzői, Bp., 1927
- Földet érint homlokunk; szerzői, Bp., 1929
- Az arc elsötétül; szerzői, Bp., 1931
- A kocsihajtó; szerzői, Bp., 1934
- Ami történik; Gebauer, Bp., 1937
- Betévedt Európába. Regény, 1-2.; Grill, Bp., 1941
- Betelt a Föld hamissággal. Regény; Grill, Bp., 1941
- Meddő szüret után..., 1-2.; Grill, Bp., 1942
- Vádoltuk egymást, 1-2.; Grill, Bp., 1943
- Az Isten hallgat. Regény; Grill, Bp., 1947
Jegyzetek
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. IX. ker. állami születési akv. 7262/1896. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 318/1978. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 70/1927. folyószáma alatt.
Források
- Keresztes Csaba: Mollináry Gizella hallgatásra ítélt írónő önéletírása, 1956 szeptember Archívnet, 7. évfolyam (2007) 3. szám
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011381