Mollináry Gizella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Mollináry Gizella, Gebauer Gusztávné, született: Molnár Gizella Mária (Budapest, 1896. szeptember 7.[1] – Budapest, 1978. február 23.)[2] macedón-horvát származású, a XX. század 20-40-es éveiben igen népszerű (mára szinte elfeledett) magyar író, költő.

Élete[szerkesztés]

...Ha nem tud mihez kezdeni velünk a világ
s csak a gazdagok felettünk elhúzó kacaját
bámuljuk idegenül
mint robotjukba tompult szántó-vetők
a délre költöző madarakat.

– Nyugat, 1928.

Egy olasz orvos, és egy macedón-horvát származású anya, Molnár Katalin 22 éves kulcsárnő első gyermekeként született a budapesti Rókus-kórházban. Többször is nevelőszülőkhöz került. 1904-ben tért vissza Budapestre a családhoz. Gyakran változtattak lakóhelyet.

Fiatal korától kezdve önmagáról gondoskodott. Dolgozott építkezésen, textilszövőként, cselédként, markotányos lányként, kofaként. Szenet a pályaudvarról, élelmet a piacról lopott. Egy laktanyában cukrot és édességet árult.

Az első világháború végén politikai tevékenységbe kezdett, a korai szocialista eszméket hirdette. Nógrád megyében újságíró és propagandista volt. A balassagyarmati laktanya ezred-irodáján hivatalnokoskodott, aztán a szociáldemokrata párt egyik helyi vezetője lett. A Tanácsköztársaság alatt a kommunista párt helyi titkára volt, a cseh betörés elleni küzdelmet irányította. A Tanácsköztársaság bukása után elfogták és börtönbe került, ahonnan hamarosan megszökött és a későbbi Jugoszláviába menekült. Ott kezdett írni.

Verseit Magyarországra küldte, melyek többek között a Nyugatban jelentek meg. Sok elismerő kritikát kapott (többek között Ignotus Páltól, Dsida Jenőtől, Szerb Antaltól, Radnóti Miklóstól).

Férjhez ment a gazdag Dragutin Nuberhez, de ez a házasság nem tartott sokáig. Megismerkedett egy magyarországi vizsgálóbíróval, a nála 17 évvel idősebb Gebauer Gusztávval, és 1924-ben Magyarországra költöztek. 1927. január 18-án, Budapesten, a Terézvárosban kötöttek házasságot.[3] Béla néven fia született.

Önéletrajzi ihletésű regényeket írt gyermek-, és ifjúkora változatos élményeiből, amelyek nagy népszerűségre tettek szert, mint például a gyermekéveit megörökítő Betévedt Európába című, amely tizennyolc kiadást ért meg. Sorra születtek bestseller művei, melyeket olaszra fordítva is kiadtak. Sikerei komoly jólétet biztosítottak a családnak.

Autodidakta szerző volt, akiben a kritika nem annyira az igazi, mint inkább a mélyen őszinte írót értékelte.

1944-ben a Gestapo letartóztatta, és csak nehezen szabadult. A háború vége felé bujkálnia kellett. A kommunista hatalomátvétel teljesen háttérbe szorította, mert polgári szerzőnek skatulyázták be. Délszláv származása is bélyeg volt rajta, így paraszti munkával tartotta el magát és beteg férjét. Folyamatosan beadványokkal és kérelmekkel ostromolta a hivatalokat, eredménytelenül. Az irodalmi élet hivatalos helyeitől rengeteg ígéretet kapott, de konkrét segítséget alig.

1956 tavaszán felvették az Irodalmi Alapba, majd 1956 után publikálhatott is. A Vigília közölte verseit.

Magyarul[szerkesztés]

  • Asszonyi alázat; szerzői, Bp., 1927
  • Földet érint homlokunk; szerzői, Bp., 1929
  • Az arc elsötétül; szerzői, Bp., 1931
  • A kocsihajtó; szerzői, Bp., 1934
  • Ami történik; Gebauer, Bp., 1937
  • Betévedt Európába. Regény, 1-2.; Grill, Bp., 1941
  • Betelt a Föld hamissággal. Regény; Grill, Bp., 1941
  • Meddő szüret után..., 1-2.; Grill, Bp., 1942
  • Vádoltuk egymást, 1-2.; Grill, Bp., 1943
  • Az Isten hallgat. Regény; Grill, Bp., 1947

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • https://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9011381